A zárt körű szabályozáson alapuló személyre szabott tumorterápia esetén a zárt kör négy elemet tartalmaz: a szabályozót, a beavatkozó szervet, a tumornövekedési modellt és az érzékelő szervet. Szabályozó algoritmusok és matematikai tumornövekedési modellek már nagy számban állnak rendelkezésre a szakirodalomban, azonban a fizikai megvalósítás, azaz a hardveres eszközök mint beavatkozó és érzékelő szerv gyakorlati használata még nyitott kérdés. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a folytonos infúziós terápia hatékonyabb, mint a bolus adagolás, azonban a folytonos adagolás csak klinikai körülmények között alkalmazható jelenleg, hordozható eszközként még nem létezik. Az adagolás elméletben megvalósítható lenne például sejtkapszulázó rendszerekkel vagy mini-ozmotikus pumpákkal, az érzékelés pedig a nanotechnológia különböző eszközeivel, azonban a kérdés megválaszolásához átfogó szakirodalmi kutatás, majd az eredmények szintetizáló értékelése szükséges, melynek eredményeképpen egy lehetséges prototípus összeállítása a végső cél.