Aktuális témák

Téma címe angolul: Visualizing football statistics with BI tool and making predictions with the help of Machine Learning algorithms

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat.

Téma címe angolul: Programmable plant nurturer design with microcontroller, in table size.

Téma címe angolul: Shopping list and food management application

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat.

Téma címe angolul: Blockchain-Enabled Solutions for Equitable and Efficient Peer-to-Peer Renewable Energy Trading

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat.

Téma címe angolul: Analysis and prevention of targeted phishing attacks

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Security assessment of company systems, development and testing of the initial log analysis infrastructure

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Development of a Netflow/sFlow/jFlow Data Collection System Based on NoSQL

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Security Challenges in OT (Operational Technology) Networks: Network Attacks and Defensive Methods

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Automation of microgreen cultivation with a microcontroller at a desktop scale.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Displaying Weather Data in Containerized Website

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Design and Development of an Intelligent Trip Planning Assistant Using Conversational AI

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Analysis of Investment Opportunities in Hungary

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Control of the aquarium environment

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Self-driving car navigation in a simulation environment

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Educational chatbot development

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Security of Email Systems: Challenges and Solutions

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Automatization of Vúolatility based strategy in Forex bots

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Data Recovery Strategies After Network Intrusion and Hardware Damage

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Educational RPG

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Development of an Application for Tracking Real Estate Life Cycle

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Secure job distribution in Linux environment

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Controlling and maintaining the aquarium’s habitat

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: arduino-based obstacle avoidance robot

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Deep Learning in Healthcare: Convolutional Neural Networks for Medical Image Classification

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Building a data warehouse with open source tools

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Securing Interpreters: Utilizing LLMs to defend the command line

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Enhancing Intrusion Detection Systems in Automotive Networks Using Machine Learning

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Development of documentation applicable for the European Union Medical Device Certification (CE) for the product DWA Active FA

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Validation of software supporting the optimization of aerosol drug therapy in the Optiflex project

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Information System Building Principles and Considerations for Small Enterprise

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Advanced Techniques in Medical Image Processing and Analysis

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: AI-based communication analysis and efficiency enhancement platform

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Scalability of distributed databases for time series data

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Mobile Payment Systems: Examining user adoption and security challanges

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Development of a Risk Management File for formulation of dermal semi-solid preparations in the medical device category

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Fit-Pro Ltd. quality management system documentation

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Development of an analysis device for medium and low voltage transformer stations

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat

Téma címe angolul: Evaluation of HIL (Hardware-in-the-Loop) testing in real-time embedded automotive systems

Téma címe angolul: Hardware component of an indoor tracking system

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat.

Téma címe angolul: MotoTime – Joining during the tour

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat.

Téma címe angolul: Comparative analysis of Neo4J graph database and Apache GraphX ​​graph processing framework

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat.

A feladat egy olyan keretrendszer létrehozása, amelyen keresztül diákok tanulását tudjuk segíteni, egy mindig rendelkezésre álló online tanár (MI) segítségével. A MI helyére pl. chatGPT (vagy egyéb hasonló modellek) alkalmazhatók. A tanulási folyamat hasonló mint minden esetben, a diák kérdéseket tehet fel, az oktató ezekre válaszol, rávilágít, kapcsolódó témaköröket említ meg. Az oktató feladatok formájában felméri a diák tudását, értékeli azt. A rendszerben legyen lehetőség nyomon követni a diákok előrehaladását és teljesítményét. További részletekért, technológiai kikötésekért egyeztetni szükséges. A téma leadása előtt egyeztetni szükséges.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat.

A szakdolgozat célja egy biztonságos okosajtó zárrendszer megtervezése és megvalósítása, amely kétfaktoros hitelesítést (2FA) alkalmaz a felhasználók azonosítására és a hozzáférés biztosítására.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:

• az irodalomkutatást,
• a feladat megoldásához alkalmazható technológiák tömör bemutatását,
• a választott megoldások indoklását,
• a tervezés és megvalósítás részletes leírását,
• a tesztelés tervét és eredményeit,
• a továbbfejlesztési lehetőségek számba vételét.

A szakdolgozat célja egy neurális hálózat alapú rendszer kifejlesztése és kiértékelése, amely képes objektumokat automatikusan felismerni és detektálni légi felvételeken.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:

• az irodalomkutatást,
• a feladat megoldásához alkalmazható technológiák tömör bemutatását,
• a választott megoldások indoklását,
• a tervezés és megvalósítás részletes leírását,
• a tesztelés tervét és eredményeit,
• a továbbfejlesztési lehetőségek számba vételét.

A szakdolgozat célja egy mesterséges intelligencia alapú chatbot fejlesztése, amely a ChatGPT integrációján alapul.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:

• az irodalomkutatást,
• a feladat megoldásához alkalmazható technológiák tömör bemutatását,
• a választott megoldások indoklását,
• a tervezés és megvalósítás részletes leírását,
• a tesztelés tervét és eredményeit,
• a továbbfejlesztési lehetőségek számba vételét.

A szakdolgozat célja a globális szoftverfejlesztés során felmerülő kulturális különbségek azonosítása, megértése, és az ezek áthidalására alkalmazható stratégiák kidolgozása. A globális csapatok közötti hatékony együttműködéshez szükséges, hogy a kulturális különbségekből fakadó kihívások minimalizálhatók legyenek.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:

• az irodalomkutatást,
• a feladat megoldásához alkalmazható technológiák tömör bemutatását,
• a választott megoldások indoklását,
• a tervezés és megvalósítás részletes leírását,
• a tesztelés tervét és eredményeit,
• a továbbfejlesztési lehetőségek számba vételét.

A szakdolgozat célkitűzése energiaközösség platform szoftver keretrendszer tervezése és implementálása, amely egy energiaközösség működését képes támogatni, biztosítani az önellátást, és alapvető rendszerszolgáltatásokat nyújt a nagyobb energiarendszer egészének centralizált működéséhez, valamint az egyéni felhasználók csatlakozásához. A feladat tartalmazza a keretrendszer az IoT eszközökre épült okoshálózatról a termelő-fogyasztók villamosenergia termelési és fogyasztási adatait, ill. egyéb adatokat tartalmazó központi adatbázisával kapcsolat megvalósítását. Az optimális energiamenedzsment támogatása érdekében a keretrendszerben kialakításra kerülnek az azt támogató funkciók, mint a Mesterséges Intelligencia alapú prediktív modul, amely a felhasználók által offline készített modelljeinek működtetésére, illetve a modellek online tanítását teszi lehetővé. További modulok kerülnek kialakításra az adatvizualizáció, a villamosenergiatároló egység szabályozása céljából. A termelési adatokat egy, a felhasználó által paraméterezhető Simulink modellnek adjuk át és szimulációt készítünk a háztartás villamosenergia-fogyasztásának alakulásáról, amelynek eredményeit tároljuk és alkalmazásban megjelenítjük, amely a rendszerbővítés tervezését segíti elő.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:

• az irodalomkutatást,
• a feladat megoldásához alkalmazható technológiák tömör bemutatását,
• a választott megoldások indoklását,
• a tervezés és megvalósítás részletes leírását,
• a tesztelés tervét és eredményeit,
• a továbbfejlesztési lehetőségek számba vételét.

Tervezzen meg és implementáljon egy multiplatform ételkiszállító rendszert, amely egy saját dinamikus rendelés kiosztási algoritmust használ a hatékony útvonaltervezés érdekében! Vizsgálja meg a hasonló célú fejlesztéseket, a rendelkezésre álló eszközöket, módszereket, algoritmusokat! Az irodalomkutatás eredményei alapján készítsen részletes specifikációt, válassza ki a használni kívánt eszközöket! Ezt követően tervezze meg az elkészítendő rendszer modelljét, kiemelve a dinamikus rendelés kiosztásra használható módszereket! Ezt követően implementálja a megtervezett alkalmazást az erre a célra kiválasztott eszközök segítségével! Végezze el a szükséges teszteket, amelyek segítségével igazolni tudja annak helyes működését! Végül értékelje az elkészült rendszert, és készítse el a kapcsolódó dokumentációt!

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat.

A dolgozat célkitűzése önvezető autó mesterséges intelligencia alapú vezérlésének megalkotása, amely önállóan képes gyorsforgalmi szituációkban reagálni ad-hoc, akár veszélyes helyzetekre baleset okozása nélkül, illetve annak elkerülésével.
Az önvezetés alapját képező döntési és vezérlési algoritmusok áttekintése és kritikai elemzése a szakirodalom alapján, melyek a gyors és biztonságos döntéseket lehetővé teszik. Az adatkészlet bemutatása. Az adatkészlet felhasználásával a vizsgálatokhoz megfelelő mennyiségű, különböző kockázatú és változatos gyorsforgalmi szituáció előre definiálása a tesztesetek létrehozása céljából a mesterséges intelligencia részére.
A mesterséges intelligencia tanítása az adathalmaz alapján történik, míg finomhangolása a tesztkörnyezettel való interakciók során. Változatok vizsgálata. Eredmények értékelése és összevetése a szakirodalomban fellelhető más megoldásokkal.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• bevezetés, problémafeltárás,
• MI technológiák bemutatása az önvezetés területén a szakirodalom tükrében,
• adathalmaz bemutatása, előkészítése,
• tesztesetek kidolgozása, tesztkörnyezet alakítása,
• modell megalkotása, optimalizáció,
• eredmények elemzése, összefoglalás,
• konklúzió és továbbfejlesztési irányok.

A hallgató feladata egy olyan rendszer megalkotása egy szoftverfejlesztési platformhoz, amely korábbi hibajegyek során megszerzett tapasztalatokat, illetve tudást automatikusan, már a fejlesztés korai fázisában a fejlesztők rendelkezésére képes bocsátani. A hibajegyek értelmezéséhez és az eredmény előállításához használja fel a nagy nyelvi modellek kínálta lehetőségeket! Vizsgálja meg, és hasonlítsa össze a jelenleg elérhető modelleket, majd értékelje azokat főbb jellemzőik (pl.: nyelvi terjedelem, pontosság, teljesítmény) alapján!
Ahhoz, hogy ne csak általános, hanem specifikusan a saját feladatunk megoldására tudjuk felhasználni ezeket, szükséges lehet továbbtanításuk vagy finomhangolásuk. Ehhez tekintse át a kapcsolódó módszereket, aktuális megközelítéseket, majd hozza meg a döntését a választott irányt illetően!
Emellett szükséges egy olyan szoftverfejlesztési platform keresése is, amelyben a hibajegyek létrehozásából, változtatásából keletkező események szerveroldalon lekezelhetőek, állapotuk API-n keresztül módosíthatóak, ezzel is biztosítva az eredmény megjelenítését a kliensoldalon.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a nagy nyelvi modellek bemutatását, a hasonló rendszerek áttekintését,
• a megoldandó feladat pontos leírását,
• az alkalmazni kívánt technológiák elemzését, döntések indoklását,
• a részletes rendszertervet,
• a megoldás implementációját, a fejlesztés részletes dokumentációját,
• a tesztdokumentációt,
• az elért eredmények bemutatását és értékelését,
• a továbbfejlesztési lehetőségek bemutatását.

Tervezzen meg és implementáljon egy olyan szimulációs környezetet, amely képes kiszámolni, meghatározni, illetve szimulálni egy lökéshullám folyamatát és annak hatásait! Vizsgálja meg a hasonló célú fejlesztéseket, a rendelkezésre álló eszközöket, módszereket, algoritmusokat! Az irodalomkutatás eredményei alapján készítsen részletes specifikációt, válassza ki a használni kívánt eszközöket!
Ezt követően tervezze meg az elkészítendő rendszer modelljét, amely minél rugalmasabban legyen paraméterezhető (a robbanó anyag tulajdonságai, a robbanási közeg és a szimuláció sebessége, stb.)! Ezt követően implementálja a megtervezett alkalmazást az erre a célra kiválasztott eszközök segítségével! Végezze el a szükséges teszteket, amelyek segítségével igazolni tudja annak helyes működését! Végül értékelje az elkészült rendszert, és készítse el a kapcsolódó dokumentációt!

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat.

Egy kerékpáros számára nem könnyű Budapesten egy útvonal megtervezése. Rendelkezésre állnak különböző térképek (mozgasvilag.hu, kerekparos.com, BKK) de mivel a város kerékpárút lefedettsége nem teljes, ezért útvonaltervezéshez csak részben alkalmasak. A hallgató feladata egy olyan alkalmazás fejlesztése, amely ezekből a térképekből kiindulva felépíti a várost egy gráfként és a különböző éleken eltárolja az adott útvonal nehézségét. Az alkalmazásban a kerékpáros jelölhesse meg, hogy milyen szinten tud kerékpározni és az alkalmazás ez alapján tervezzen neki kezdetben könnyű útvonalat védettebb utakon keresztül, majd egyre inkább engedje a kerékpározót ki a közúti forgalomba. Cél, hogy egy kerékpáros az app segítségével megszokja a várost és rutint szerezzen egy folyamatos fejlődési terv mentén.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a szakirodalom részletes áttekintését és értékelését,
• a megoldandó feladat pontos leírását és részletes elemzését,
• a meglévő rendszerek elemzését,
• az alkalmazni kívánt technológiák elemzését, döntések indoklását,
• a rendszertervet,
• a megvalósítás pontos leírását,
• a tesztelési tervet, teszteredményeket, a fejlesztés során felmerült problémák elemzését,
• az elkészült rendszer felhasználási és továbbfejlesztési lehetőségeit,
• az eredmények részletes bemutatását és értékelését.

A szakdolgozat feladata egy olyan útvonaltervező alkalmazás fejlesztése, mely képes két pont között legrövidebb utat tervezni úgy, hogy figyelembe veszi az adott elektromos autó töltöttségét, a haladás során a domborzati viszonyokat és az adott útvonalon megengedett maximum sebességet és egyéb adatokat. Mindezen adatokat használó fogyasztási modell alapján csökkenti az autó töltöttségét, és amennyiben az autó lemerülne még mielőtt célba érne, akkor úgy módosítja a kalkulált útvonalat, hogy legalább egy elektromosautó töltőpontot is útba ejtsen. A legrövidebb útvonalon kívül egy menetidőt is kalkulál a program, melyet befolyásol az adott útvonalon megtehető maximális sebesség és a töltési modell, mely figyelembe veszi, hogy az autó mekkora teljesítménnyel tud tölteni, mekkora töltöttségig érdemes feltölteni, valamint azt, hogy az adott töltő mekkora töltési teljesítményt képes leadni. Ez alapján kalkulál a program egy töltési időt mely hozzáadódik a helyváltoztatással töltött időhöz. Az útvonaltervező egy webalkalmazásként lesz megvalósítva, melyben C++ nyelven megírt backend alkalmazás számítja ki az útvonalat és az út megtételéhez szükséges időt. A backend végpontok formájában szolgáltatja az adatokat, mely végpontokat a kliens alkalmazás hív meg. A JavaScript nyelven megírt kliensen keresztül pedig a bemeneti paramétereket lehet megadni, például az autómodellt, a kiindulási pontot és a célt, és az eredményként kapott útvonal, menetidő is itt jelenik meg.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:

• a feladat leírását,
• a szakirodalom alapján megismert hasonló módszerek, rendszerek ismertetését és értékelését,
• a választott módszer bemutatását,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• a felhasználói leírást,
• a tesztadatokat, feltüntetve azok forrását és a teszteredményeket,
• az elért eredmények értékelését,
• a továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a dokumentációt, a programot, a szükséges input adatokat, valamint a rendszert bemutató prezentációt digitális formában mellékelve.

A több napon át tartó nagy létszámú gólyatáborok, és több száz főt megmozgató események megszervezése és lebonyolítása komplex folyamat. A szakdolgozat célja egy olyan mobilalkalmazás megtervezése és fejlesztése, amely az ilyen táborok és rendezvények helyszíni lebonyolítását támogatja.
A feladat részeként vizsgálja meg a már létező alkalmazásokat, elemezze milyen lehetőségek vannak a helyszíni navigációs és kommunikációs problémák megoldására, a különböző szervezői és résztvevői feladatok rendszerezésre, és az irodalomkutatás alapján tervezze és valósítsa meg a szoftvert!

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását;
• a kapcsolódó irodalom részletes feldolgozását;
• hasonló rendszerek bemutatását és jellemzését;
• az alkalmazás teljeskörű tervezését és a kiválasztott technológiák indoklását;
• a klasszifikáló egység kialakítását;
• a szoftver használatának ismertetését;
• az alkalmazás tesztelési jegyzőkönyvét;
• eredmények részletes bemutatását és értékelését;
• továbbfejlesztési lehetőségeket;
• a dokumentációt, a programot, a szükséges inputadatokat töltse fel az egyetem által biztosított felhő rendszerbe, majd az elérési linket hivatkozza be a dolgozatban.

Az utóbbi néhány év jelentős az UAV technológia fejlődése miatt, egyre több ipari szektor alkalmaz drónokat már meglévő, vagy teljesen új feladatkörök betöltésére. Azonban lehetséges felhasználási módjaikat jelentősen korlátozzák a különböző külső környezeti nehezítő tényezők felbukkanásai.
A szakdolgozatban egy olyan drónrendszer kiépítése a feladat, mely képes változatos környezeti tényezők (pl: fizikai akadályok, korlátozott látási viszonyok) ellenére is különböző célok, feladatok végrehajtására. A feladat sikeres teljesítéséhez szükséges lesz a saját irányítási rendszer létrehozására, illetve egy adaptív UAV platform kiépítése, melynek elsőszámú célja a széleskörű feladat végrehajtáshoz szolgáló rugalmas és könnyű feladatspecifikus átalakíthatóság.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• egyedi drónplatform kiépítését,
• vizuális helyzetmeghatározást,
• automatikus leszállást, felszállást,
• non-verbális kommunikációt ember és gép között,
• 3D scannelést,
• autonóm útvonal keresést.

A feladat egy reszponzív és felhasználóbarát webalkalmazás létrehozása Angular és ASP.NET eszközök segítségével, amelyben személyi edzők és edzést végző felhasználók tudnak egymással kapcsolatot létesíteni, információt cserélni, minek folytán közös munkát folytatni. A rendszer biztosítson szokásos felhasználói és személyi edzői profiltípusokat és ehhez tartozó regisztrációs felületet. Egy személyi edzőhöz tartozhasson több felhasználó. Legyen lehetőség részletes edzéstervet kidolgozni a személyi edzőknek, amelyet aztán a hozzá járó személy végre kell, hogy hajtson. Az edzéstervet legyen lehetőség többféle módon létrehozni (heti, havi stb.). A rendszerben legyen lehetőség edzésnaplót készíteni, amelyhez alkalmazzon blokklánc alapú megvalósítást. Ezt felhasználva, az edzéssel kapcsolatos adatokat és a felhasználók eredményeit blokkláncra lehet menteni. Minden edzési tranzakciót hozzá kell fűzni egy blokkhoz, amely tartalmazza pl. az edzés típusát, időpontját, eredményeit és az edző által javasolt terhelést. Ezáltal az adatok megváltoztathatatlanná válnak és bárki nyomon tudja követni az edzés történetét. Vizsgálja meg a lehetséges megoldási módszereket (pl. Metamask) és döntsön a megfelelő felhasználása mellett.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a megoldandó feladat pontos leírását és részletes elemzését,
• magas szintű szerkezeti mintát az alkalmazásról,
• az egyes funkciók megvalósításához felhasználható lehetséges technológiákat,
• az elkészített rendszer tervét, blokkdiagramját,
• a megvalósítás menetét, felmerülő problémákat és az azokra adott megoldást,
• a tesztelési tervet, a tesztelés módszertanát és a tesztelés eredményeit,
• az elkészült szoftver felhasználási lehetőségeit,
• az eredmények bemutatását és értékelését a teljes munkára vonatkozóan.

Tervezze meg a John Conway által 2014-ben meghirdetett, (99, 14, 1, 2) paraméterű erősen reguláris gráfhoz tartozó megoldatlan probléma logikai kielégíthetőségi (SAT) reprezentációját.
Mutassa be az erősen reguláris gráfhoz tartozó problémát és a gráf már ismert tulajdonságait. Ismertesse a logikai kielégíthetőségi problémát, annak elméleti és gyakorlati megoldhatóságát, továbbá a SAT reprezentációban rejlő kihívásokat és azok lehetséges megoldásait.
A különböző reprezentációk előállítását valósítsa meg C++ programozási nyelven. Az elkészült SAT problémákat elemezze és vonjon le következtetést arra vonatkozólag, hogy melyik reprezentáció lehet a legalkalmasabb a probléma megoldására.

A diplomamunkának tartalmaznia kell:

• a feladat leírását,
• a szakirodalom alapján megismert hasonló módszerek, rendszerek ismertetését és értékelését,
• a választott módszer bemutatását,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• a felhasználói leírást,
• az elért eredmények értékelését,
• a továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a dokumentációt, a programot, a szükséges input adatokat, valamint a rendszert bemutató prezentációt.

Tervezzen meg és implementáljon egy képfeldolgozási módszereken alapuló drón leszállást segítő rendszert! Vizsgálja meg a hasonló célú fejlesztéseket, a rendelkezésre álló eszközöket, módszereket, algoritmusokat! Az irodalomkutatás eredményei alapján készítsen részletes specifikációt, válassza ki a használni kívánt eszközöket!
Ezt követően tervezze meg az elkészítendő rendszer modelljét, amely figyelembe tudja venni a leszállást bonyolító környezeti jellemzőket (időjárás, domborzat, stb.)! Ezt követően implementálja a megtervezett alkalmazást az erre a célra kiválasztott eszközök segítségével! Végezze el a szükséges teszteket, amelyek segítségével igazolni tudja annak helyes működését! Végül értékelje az elkészült rendszert, és készítse el a kapcsolódó dokumentációt!

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a hasonló fejlesztések ismertetését,
• rendelkezésre álló eszközöket,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• tesztelési adatokat, körülményeket és eredményeket,
• eredmények kiértékelését, továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a programot és a szükséges adatokat.

Cél egy útvonaltervező megtervezése és implementálása vitorlás hajók számára. Működése hasonlítson egy valódi GPS programhoz, de valódi széladatok és helymeghatározás helyett azokat csak szimulálja. A szél adatokat egy külső forrásból használja. Legyen lehetőség időben eltérő adatokat megadni, melyet a programnak figyelembe kell vennie az idő múlásával. A feladat megvalósítása során ezen adatok mellett a hajó polár diagramját használva kell optimális útvonalat meghatározni. Ehhez rendelkezésre áll egy adatbázis, melyben több mint 3500 hajó adatai találhatók. A kész implementációban bemenet a hajó típusa, amivel szeretnénk tervezni, valamint a kezdő- és célpont. Opcionálisan további köztes pontok is megadhatók legyenek. Készítsen asztali alkalmazást melynek kimenetele a koordináták sorba rendezett listája, amin a hajónak haladnia kell, útvonal információkkal kiegészítve, amit egy másik program bemeneteleként megadva az meg tud jeleníteni.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a feladat leírását,
• a szakirodalom alapján megismert hasonló módszerek, rendszerek ismertetését és értékelését,
• a választott módszer bemutatását,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• a felhasználói leírást,
• a tesztadatokat, feltüntetve a tanító minták forrását és a teszteredményeket,
• az elért eredmények értékelését,
• a továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a dokumentációt, a programot, a szükséges input adatokat, valamint a rendszert bemutató prezentációt CD mellékleten.

Tervezzen meg és implementáljon egy programot, amely képes futásidőben betöltött nyelvtan alapján szintaktikailag értelmezni szöveges állományokat! Nézzen utána a meglévő megközelítéseknek és vizsgálja meg, hogy hogyan lehet az emberi gondolkozáshoz közel álló, könnyen párhuzamosítható módon megoldani az értelmezést! A nyelvtan futásidőben történő megadását deklaratív formában, reguláris kifejezések segítségével tegye lehetővé! Az implementáció kínáljon gyakorlati lehetőséget valós nyelvtanokkal való használatára, amelyhez a nyelvtan definícióját futásidőben kapja meg a program!
Tetszőleges programozási eszközökkel készítse el az alkalmazást, melynek helyességét különféle nyelvtanokat és értelmezendő szövegeket tartalmazó bemeneti fájlok segítségével tesztelje! Végül a már meglévő program használhatóságát és lehetőségeit hasonlítsa össze a már meglévő megoldásokkal, ezek alapján értékelje a fejlesztés során elért eredményeket!

A dolgozatnak tartalmaznia kell:

• a feladat leírását,
• a meglévő megközelítések áttekintését,
• az alkalmazott eszközök, technológiák és eljárások bemutatását,
• a megvalósítandó feladat tervét,
• a tesztelés folyamatát és a teszteredményeket,
• eredmények bemutatását és értékelését,
• az architektúrában rejlő továbbfejlesztési lehetőségeket,
• a dokumentációt, valamint a rendszert bemutató prezentációt mellékletként.

A feladat egy olyan segédeszköz létrehozása, mely jelentősen megkönnyíti a szoftvertesztelők mindennapi munkáját. Az eszköznek azt a célt kell szolgálnia, hogy a tesztelők könnyedén konfigurálható módon tudjanak olyan tesztadatokat generálni, melyek konzisztensek és alkalmazkodnak különböző környezetekhez. Az eszköz felhasználói számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bemeneti paramétereket definiálhassanak egy, a hallgató által választott Domain Specific Language (DSL) formátumban, majd választhassanak különböző algoritmusok közül, melyek alapján a rendszer előállítja a kívánt tesztadatokat.
A hallgató a dolgozatban vizsgálja meg a hasonló rendszereket, elemezve azok alapvető funkcióit. Mutassa be a Domain Driven Design módszertant, valamint a felhős környezetben való fejlesztés előnyeit. A tervezés és a megvalósítás során hozott döntéseket indokolja!

A dolgozatnak tartalmaznia kell:
• a kapcsolódó szakirodalom áttekintését, a hasonló megoldások bemutatását,
• a pontos feladatspecifikációt,
• a részletes rendszertervet,
• a megvalósításhoz használt technológia választásának indoklását,
• a megoldás implementációját, a fejlesztés részletes dokumentációját,
• az alkalmazás tesztelési jegyzőkönyvét,
• az elért eredmények bemutatását és értékelését,
• a továbbfejlesztési lehetőségek ismertetését.

Tervezzen és valósítson meg egy olyan áramkört, ami több IO port-al rendelkezik. Ezeket a portokat lássa el teljesítmény meghajtással, illetve védelemmel. ATMEGA mikrokontrollert használjon, amihez egy saját bootloder-t fejlesszen ki.

Tervezzen és valósítson meg egy olyan áramkört, ami képes érzékelni egy akvárium esetében fontos környezeti paramétereket. Az érzékelés mellet legyen képes a rendszer a világítást, víz utántöltést és a fűtést/hűtést szabályozni.

Tervezzen és valósítson meg egy olyan áramkört, ami képes érzékelni egy terrárium esetében fontos környezeti paramétereket. Az érzékelés mellet legyen képes a rendszer a világítást, párásítást és a fűtést szabályozni.

Tervezzen és valósítson meg olyan LIDAR rendszert, ami képes a környezet érzékelésére. Törekedjen rá, hogy minél kisebb összegből megépíthető legyen a rendszer. Az elkészült érzékelőt szerelje fel egy robotautóra, és a szenzor adatait felhasználva irányítsa a járművet.

Tervezzen és valósítson meg olyan áramköröket, amik vezeték nélküli hálózaton kommunikálnak egymással. Az áramkörök legyenek képesek a környezet bizonyos paramétereinek érzékelésére. Törekedjen rá, hogy az eszközök nagyon alacsony energiafogyasztással rendelkezzenek.

Tervezzen és valósítson meg olyan áramköröket, amik CAN buszon kommunikálnak egymással. Az áramkörök legyenek képesek a környezet bizonyos paramétereinek érzékelésére, illetve beavatkozásra.

Tervezzen és valósítson meg egy olyan áramkört, amin az elektronika laboron előforduló leggyakoribb alapkapcsolásokat ki lehet alakítani. Az áramkörön kialakított kapcsolásokat, digitálisan lehessen paraméterezni. Valamint távolról lehessen leolvasni a beállításokat, illetve paramétereket lehessen beállítani, például egy vizsgafeladathoz.

Az intézményi órarend elkészítése során az órarenddel kapcsolatos információk a Neptun rendszerén kívül további 3 helyre kerülnek rögzítésre. A 3 helyből 2 szöveget és számokat tartalmaz csak, a harmadik viszont egy excel dokumentum melyben az órarend „kirajzolásra” kerül. Az említett fájlok felhőben tároltak (pl.: Google Drive).  A feladat egy olyan szoftver elkészítése mely az alábbi funkciókat képes ellátni:

-Ha az egyik felületen módosításra kerülnek az adatok, a másik 2 felületen is módosul,

-ha egy módosítás ütközést okoz (Akár tantermi, akár oktatói, akár időponti), felhívja rá a módosító figyelmét,

-ha a tanterem nem felel meg a tanóra kritériumainak, felhívja rá a módosító figyelmét,

-meg lehessen jeleníteni külön ablakban/dokumentumban az alábbiakat:

-Mely tárgyakhoz nincs oktató, időpont vagy tanterem rendelve

-mely oktatóknak nincs elég órájuk

-mely oktatóknak van túlórájuk

-tantermenként az órarendeket

-oktatónként az órarendeket

-tankörönként az órarendeket.

Napjainkban a virtuális valóság (VR) egyre népszerűbb. Gyakorlatilag félévente jönnek ki az újabb és újabb headsetek, melyek segítségével a felhasználó egyre immerzívebb élményt kaphat a virtuális valóságon belül. A VR alkalmazása orvosi területen egy nagy intenzitással kutatott terület, ugyanis jelenleg nehezen megállapítható az, hogy egy VR szoftver jól használható-e vagy sem. A VR szoftverek esetén nem vagy csak nehezen alkalmazhatóak azok a tesztelési eljárások, melyek a „hagyományos” szoftverek esetén már beváltak. A hallgató feladata, hogy megtervezzen és lefolytasson egy olyan tesztelési eljárást, melynek segítségével pontosan megadható egy VR szoftver használhatósága.

Napjainkban a virtuális valóság egy gyorsan fejlődő technológia, mely évről évre hordoz magában újdonságokat. A 3D megjelenítés, illetve a virtuális valóság ötvözése egy új terület a digitális medicinában, azon belül is a digitális patológiában. A VR technológiának köszönhetően a felhasználó lehetőséget kap arra, hogy ténylegesen megvizsgálja egy terület belső szerkezetét, annak esetleges elváltozásait. A diplomamunka célja, hogy a hallgató bekapcsolódjon egy olyan szoftver fejlesztésébe, mely digitalizált patológiai sorozatmetszeteket jelenít meg 3D-ben VR használatával. A hallgató megismerkedhet a digitalizált orvosi szövetmintákkal, grafikus motorokkal, 3D megjelenítéssel, VR fejlesztéssel.

A digitális patológiában keletkező orvosi minták felbontása akár 100.000 x 100.000 is lehet. Ezen minták 3D megjelenítése a méretükből fakadóan nagy kihívást, melynek leküzdésére számos kutatás irányul jelenleg is. Amennyiben rendelkezésre állna egy olyan megoldás, mely lehetőséget biztosít az orvosoknak / kutatóknak arra, hogy a patológiai mintákat egy 3D környezetben, közösen értékeljék ki, az lerövidíthetné a diagnózis felállításához szükséges időt. A diplomamunka célja egy olyan megoldás fejlesztésébe való becsatlakozás, mely valós idejű hálózati streamelési technikával tervezi feloldani a számítási kapacitásból származó problémákat a 3D megjelenítést illetően. A diplomamunka során a hallgató megismerkedhet a 3D megjelenítéssel, a hálózati streameléssel, az orvosi adattárolási szabványokkal, illetve a szoftverteszteléssel.

A növénybetegségek a mezőgazdaság egyik legnagyobb kártevői melyek ellen időben kell felvenni a harcot, hogy a megfelelő védelmet biztosítsuk a kártevők ellen, ezzel harcolva az éhezés és az élelmiszer pazarlás ellen is. A hallgató a projekt során olyan növénybetegségekre fejleszt képfelismerő algoritmust melyek hazánkban elterjedtek és így a feladat teljesítésével naprakész problémákat oldhat meg valamint könnyebben tesztelheti is őket. A projekt során a hallgató képszegmentáló algoritmusok működésével a szükséges adatbázisok kutatásával, adatok rendszerezésével és becsatornázásával ismerkedik meg végül egy programot alkot, fejleszt, tesztel le.

A képfelismerés és szegmentálás manapság már nélkülözhetetlen számos feladat megoldásához. A létező és elterjedt mesterséges intelligencia algoritmusok általában csak egy adott pontig tudnak elegendő információt, eredményt nyújtani, azon túl már nem megfelelőek és nehezen javíthatóak tovább. A projekt során a hallgató olyan képszegmentálási módszerekkel támogat létező és tesztelt algoritmusokat melyek javítják az algoritmus eredményeit. Ehhez a hallgató a szükséges eljárásokkal ismerkedik meg és teszteli, illetve fejleszti azokat. A projekt elszántabb hallgatók számára ajánlott (az átlagosnál több munkát igényel) akik esetleg a későbbiekben is ezen a területen tevékenykednének, ugyanakkor számos extra lehetőséget is tartalmaz a projekt.

Az önvezetés egy felkapott téma manapság és bár sokan azt hinnék, hogy már nagyrészt megoldott probléma, de a víz alatti járművek számára még sok tennivaló vár a mérnökökre. Egy ilyen projektbe tud bekapcsolódni a hallgató, aki paraméterezhető rendszert kell tervezzen és megalkosson és teszteljen víz alatti járművek számára. Ez azt jelenti, hogy a szükséges irányításelméleti, dinamikai ismeretekkel felvértezve egy olyan környezetet alakít ki a hallgató mely képes paraméterek alapján navigálni víz alatti környezetben. A projekt elszántabb hallgatók számára ajánlott (az átlagosnál több munkát igényel) akik esetleg a későbbiekben is ezen a területen tevékenykednének, ugyanakkor számos extra lehetőséget is tartalmaz a projekt.

Egyéb info:

• Principles of naval architecture I
• Principles of naval architecture II

A víz alatti robotok képességeit nagyban befolyásolja a dinamikájuk és az optimalizációjuk. Ennek egy felhasználóbarát megoldása egy olyan szimulációs környezet megalkotása mely képes tetszőleges felépítésű és képességű víz alatti robot képességeit vizsgálni és bemutatni. Ennek okán a hallgató képes lesz víz alatti robotok mozgásának modellezésére. A projekt során a hallgató hidrodinamikai ismereteket szerez, azokkal kompatibilis szimulációs környezetet alakít ki, tervez meg és tesztel le. A projekt elszántabb hallgatók számára ajánlott (az átlagosnál több munkát igényel) akik esetleg a későbbiekben is ezen a területen tevékenykednének, ugyanakkor számos extra lehetőséget is tartalmaz a projekt.

Egyéb info:

• Principles of naval architecture I
• Principles of naval architecture II
• Principles of naval architecture III

A kommunikáció kritikus kérdés a modern informatikai rendszerek számára, a különböző környezeti tényezők nagyban nehezíthetik a kommunikációt, ilyen a víz felszíne is. A projekt során a hallgató olyan eljárást tervez, fejleszt és tesztel mely kis, közepes vagy nagy távolságokra nyújt stabil kommunikációs megoldást víz felszíni adatfolyamok számára. A fejlesztés során a hallgató megismerkedik a telekommunikáció egyes területeivel.

Az optikai laborok és az optikával foglalkozó csoportok jelentős problémája, hogy egy-egy lencséről nem feltétlen tudjuk, hogy milyen paraméterekkel bír, így azokat nehéz beépíteni optikai rendszerekbe vagy újra kell mérni, kalibrálni. Ehhez egy lehetséges megoldás kidolgozására, megtervezésére és lefejlesztésére és tesztelésére várunk szeretettel egy hallgatót, aki a projekt során csiszolhatja beágyazott rendszerek, optika és mechanika téren tudását.

LoRA kommunikáció segítségével számos kutató és oktatási intézmény tud kommunikálni és adatokat továbbítani szerte a világon olyan adóvevő állomások segítségével melyek képesek a megfelelő műholdakkal kommunikálni. Célunk egy olyan adó-vevő egység megtervezése és megalkotása és letesztelése mely képes ebbe a rendszerbe belépni és adatokat továbbítani és fogadni. A projekt során a hallgató megismerkedik telekommunikációs technológiákkal, beágyazott rendszerekkel.

Egyéb info:

• https://hackaday.com/2022/07/07/diy-low-cost-lora-satellite-ground-station/
• https://harmvandenbrink.medium.com/tracking-and-receiving-messages-from-satellites-with-lora-afafd875e005

A csillagok világa az ókor óta meghatározó az emberiség számára. Most lehetőségünk nyílik rá, hogy átlagos emberként olyan minőségben lássuk és tapasztaljuk meg, ahogy korábban soha. A hallgató feladata egy olyan önvezérlő Newton vagy más típusú távcső megtervezése és megépítése, tesztelése mely képes az ismert égi jelenségeket automatikusan követni és a képét online streamelhetjük. Ehhez a hallgató megismerkedik a beágyazott rendszerekkel, mechanika, optika alapjaival, olyan adatbázisokkal, APIkkal és azok menedzselésével melyek tárolják és frissítik a szükséges információkat.  Egyéb info: https://www.thingiverse.com/thing:5179005

Az additív gyártás (3D nyomtatás) egyik legfontosabb kérdése, hogy miből és hogyan tudunk ehhez szükséges nyersanyagot (filamentet) létrehozni. Éppen ezért az egyik legfontosabb kérdés, hogy tudunk-e olcsón olyan filamentet előállítani mely egyébként hulladék és környezeti terhelést jelent. Erre a problémára ad megoldást, ha PET palackokból állítjuk elő a szükséges nyersanyagot, ezzel zöldebbé tehetjük az intézmény működését és egyszerre nyújt nyersanyagot a 3D labor számára. A hallgató a projekt során fejleszt és tesztel egy ilyen eszközt, valamint megismerkedik a beágyazott rendszerekkel, az additív gyártáshoz szükséges anyagismerettel és esetlegesen 3D modellezéssel is. Egyéb info: https://petamentor2.com/

Az additív gyártás (3D nyomtatás) során jelentős mennyiségű hulladék keletkezik melynek újrahasznosítása mind a környezeti terhelés csökkentése mind az ésszerű gazdasági érdekek mentén fontos tényezővé válik az egyre inkább terhelt világunkban. A 3D nyomtatást sokan gyors prototípus készítésre is használják így sokszor nem csak a nyomtatott tárgy gyártása során keletkező hulladék, de a tárgy is később hulladékként végzi. Laborunk külön gyűjti a különböző típusú hulladékokat, amik az additív gyártás során keletkeztek, így lehetőség nyílt ezek újra hasznosítására. Ehhez várunk szeretettel jelentkezőt, aki olyan eszközt/eszközöket tervez meg és fejleszt ki, tesztel le, melyek alkalmasak a feladat elvégzésére. A projekt során a hallgató mechanikai, 3D modellező, additív gyártáshoz kapcsolódó ismereteket szerezhet természetesen a beágyazott rendszerek mellé mely nélkülözhetetlen lesz a feladat teljesítéséhez

A félvezetőgyártás elengedhetetlen részfeladata a fejlesztési projectek során az elkészült minták mérése azon célból, hogy összevethetőek legyenek a fejlesztési project technikai célkitűzései az adott fejlesztési minta paramétereivel. A fejlesztésre rendelkezésre álló idő rövidülése és ezzel párhuzamosan az egy időben jelen levő fejlesztési projectek számossága megköveteli a mért adatok gyors, a  keletkezés helyén történő minél teljes körűbb feldolgozását valamint az így nyert információk segítségével döntések meghozatalát.

A hallgató feladata, hogy megismerje az eddig alkalmazott HW (Xilinx ZynqMP SoC alapú edge AI) és SW (HADOOP / Tensorflow etc.) környezetet és ezen ismeretek birtokában, azokat továbbfejlessze a valós méréstechnikai igényeknek megfelelően. A cél, hogy a Xilinx ZynqMP SoC alapú edge AI lehetőségeit valamint a szenzorfejlesztésben felmerült – várhatóan edge AI megoldásokat igénylő – problémáit megismerve a hallgató segítse a fejlesztés további irányait meghatározó döntések meghozatalát.

A félvezetőgyártás elengedhetetlen részfeladata a fejlesztési projectek során az elkészült minták mérése azon célból, hogy összevethetőek legyenek a fejlesztési project technikai célkitűzései az adott fejlesztési minta paramétereivel. A fejlesztésre rendelkezésre álló idő rövidülése és ezzel párhuzamosan az egy időben jelen levő fejlesztési projectek számossága megköveteli a mérőrendszerek adaptációs idejének rövidítését. Ehhez szükséges hogy a HW közeli funkcionalitások újrafelhasználhatóak legyenek, valamint hogy a komplex HW ismereteket igénylő feladatokat minél inkább magas szintű programozási nyelvekben megvalósítható megoldásokkal helyettesítsük.

A hallgató feladata, hogy megismerje az eddig alkalmazott HW és SW környezetet és ezen ismeretek birtokában, azokat továbbfejlessze a valós méréstechnikai igényeknek megfelelően. A feladat célja, hogy C# / Linux / Windows11 / GitHub / microservice protokolok (RPC) / Python / Matlab / C++ felhasználásával újrafelhasználható ill. skálázható microservice-ket alakítsunk ki.

A kártékony kódok mennyisége az elmúlt 35 évben exponenciálisan nőt, manapság automatikus elemzéssel vehetjük fel a versenyt a támadó oldallal. Az elvégzendő feladat során a különböző típusú kártékony kódok vizsgálatára alkalmas rendszert kell kiépíteni, mely alkalmas a kártékony kódra vonatkozó információk (statikus, dinamikus)  alapján a mesterséges intelligencia felhasználásával a kártékony kódokat osztályokba sorolni.

A kártékony kódok mennyisége az elmúlt 35 évben exponenciálisan nőt, manapság automatikus elemzéssel vehetjük fel a versenyt a támadó oldallal. Az elvégzendő feladat során a különböző típusú kártékony kódok vizsgálatára alkalmas rendszert kell kiépíteni, mely alkalmas a kártékony kódra vonatkozó következtetések levonására a különböző védelmi rendszerek minősítése alapján.

A kártékony kódok mennyisége az elmúlt 35 évben exponenciálisan nőt, manapság automatikus elemzéssel vehetjük fel a versenyt a támadó oldallal. Az elvégzendő feladat során a különböző típusú kártékony kódok vizsgálatára alkalmas rendszert kell kiépíteni, mely alkalmas a kártevők kódjának vizsgálatára, anélkül, hogy azt működésbe hozná (elindítaná), illetve képes arra, hogy a vizsgálati eredményekből következtetést vonjon le.

A kártékony kódok mennyisége az elmúlt 35 évben exponenciálisan nőt, manapság automatikus elemzéssel vehetjük fel a versenyt a támadó oldallal. Az elvégzendő feladat során a különböző típusú kártékony kódok vizsgálatára alkalmas rendszert kell kiépíteni, mely alkalmas a kártékony kód működés közben történő vizsgálatára, a rendszer változásainak a megismerésére, ezekből következtetés levonására.

A LoRa egy IoT eszközök számára kifejlesztett, alacsony energiaigényű, relatív nagy hatótávolságú kommunikációs megoldás. A NIK óbudai épületében elérhető egy privát LoRaWan hálózat és rendelkezésre áll olyan LoRa kliens eszköz, amely egyszerűen illeszthető mikrovezérlő környezetbe.

A Python nyelv a MicroPython implementáción keresztül beágyazott eszközök esetén is elérhetővé vált, ami nagymértékben segíti a gyors prototípus fejlesztést.

A hallgató feladata egy olyan MicroPython könyvtár létrehozása, amely ESP32 környezetben lehetővé teszi különböző forrásból (UART, I²C, ADC, stb.) származó mérési adatok egyszerű továbbítását LoRaWan hálózaton keresztül úgy, hogy az egyes megvalósításokban csak az adatok beszerzését megvalósító kódra kell fókuszálni.

Témák: LoRaWan, MicroPython, ESP32

A LoRa egy alacsony energiaigényű, relatív nagy hatótávolságú kommunikációs megoldás, kifejezetten IoT eszközök számára. A tényleges hatótávolság azonban nagyban függ a terepviszonyoktól, a környezet beépítettségének jellegétől. Feladat a NIK épületének környezetében elérhető valós LoRa lefedettség mérése és térképi ábrázolása a hallgató által tervezett és összeállított mobiltelefon alapú teszt klienssel végzett mérések alapján. A LoRa átjáró a NIK épületében található, a klienshez szükséges LoRa hardver biztosított (modemként, USB felületen használható).

Témák: LoRaWan, Android programozás, adatvizualizáció

A LoRa egy alacsony energiaigényű, relatív nagy hatótávolságú kommunikációs megoldás, kifejezetten IoT eszközök számára. A tényleges hatótávolság azonban nagyban függ a terepviszonyoktól, a környezet beépítettségének jellegétől. Feladat a NIK épületének környezetében elérhető valós LoRa lefedettség mérése és térképi ábrázolása a hallgató által tervezett és összeállított ESP32 alapú teszt klienssel végzett mérések alapján. A LoRa átjáró a NIK épületében található, a klienshez szükséges LoRa hardver és GPS modul biztosított.

Témák: LoRaWan, beágyatott eszközök, ESP32, adatvizualizáció

A jelentkező hallgatóknak lehetőségük van bekapcsolódni egy kutatásba, melynek célja egyrészt új típusú humán-gép interfészek kifejlesztése, másrészt a felhasználók fizikai és mentális állapotának (fáradtság, fókuszáltság, stressz) érzékelése és előrejelzése.

Ehhez felhasználunk mozgásérzékelőkből, izomaktivitás mérő (elektromiográfial, EMG), véroxigénszint-mérő szenzorokból érkező jeleket. A speciális helyeken elhelyezett szenzorok adatait mesterséges intelligencia alapú jelfeldolgozással elemezve olyan információkat tudunk kinyerni, mint például különböző kézgesztusok, kifejtett izomerő nagysága, szívfrekvencia-variabilits, stb.

A téma keretein belül olyan innovatív viselhető eszközök (wearable devices) és hozzájuk kapacsolódó jelfeldolgozó és prediktáló rendszerek fejlesztésében vehetnek részt a hallgatók, amelyek képesek az izom fáradtság és különböző mozdulatok detektálására, ezáltal segítve például a munkahelyi sérülések elkerülését, vagy ipari robotokkal való hatékony interakciót. A hallgatók ötleteikkel és kreativitásukkal hozzájárulhatnak új termékek kifejlesztéséhez, megismerkedhetnek az EMG és egyéb biojelek feldolgozásához alkalmazható mesterséges intelligencia algoritmusok használatával, valamint részt vehetnek az ELKH Természettudományi Kutatóközpont, a MindRove Kft, valamint a haditengerészeti rendszereket gyártó francia Naval Group közös kutatás-fejlesztési porjektben.

Egy 3-4 lapból álló mini webalkalmazás esetén még felesleges nagyobb framework-ök használata. Az Asp.net, Entity Framework és Angular egy remek hármas fullstack webalkalmazások fejlesztéséhez. Azonban számtalan repetitív feladat van, amelyet egy új alkalmazás fejlesztésekor el kell végezni. Ilyen a különböző könyvtárak telepítése, az autorizációs workflow konfigurálása, adatbázis séma létrehozása és seed adatokkal való feltöltése. A hallgató feladata, hogy ismerje fel ezeket a repetitív feladatokat, amelyekre lehetne sablont építeni. Készítsen egy teljesen általános célú Visual Studio Template-et, amelyből kiindulva nagymértékben lerövidíthető a fejlesztési folyamat. A template-hez készítsen egy varázslót is (akár konzolos, akár grafikus felülettel), ahol az alapvető paramétereket megadhatóak.

Egy sűrűn látogatott weboldal esetében fontos információkat tud szolgáltatni az üzemeltetőknek, hogy az oldalt mikor látogatják és ilyenkor milyen tevékenységeket végeznek rajta. A hallgató feladata egy létező webalkalmazás bővítése naplózással az Elastic Search adatbázisra építve. További feladat az adatok feldolgozása Kibana vagy Grafana segítségével. Cél egy vezetői dashboard fejlesztése, ahonnan grafikonok és kimutatások segítségével a legfontosabb üzleti adatok könnyen leolvashatóak.

A Home Assistant egy open-source okosotthon platform, amelyre számtalan integráció érhető el, rengeteg okoseszköz csatlakoztatásához. Ennek a célja, hogy ne a saját gyártói appot kelljen minden eszközhöz használni. Ezen a platformon képesek vagyunk mindenféle automatizációt programozni (pl: ha a nyitásérzékelő eseményt küld az ajtó nyitásáról, akkor kapcsoljuk fel a villanyt az előszobában). Illetve különböző szép UI-okat is fejleszthetünk hozzá. A hallgató feladata a platform bemutatása 1-2 okos eszköz (pl: konnektor és nyomógomb) segítségével a gyári integrációkon keresztül. Ezen túlmenően egy általa választott buta eszköz okosítása és ehhez saját integráció készítése (pl: egy analóg távirányítós garázskapu okosítása).

Napjainkban már egyre kevésbé bevett szokás, hogy egy webalkalmazás szerver oldala maga gondoskodjon a felhasználó személyes adatainak és jelszavának tárolásáról. A szerver feltörése esetén ezek az adatok könnyen kiszivároghatnak, ami jelentős kockázatot képvisel. Ehelyett külső identity providereket vehetünk igénybe, amelyek felelősek az adatok eltárolásáért és az azonosításért. A hallgató feladatának nagyrésze a rendelkezésre álló szakirodalom mélyre ható tanulmányozása, a dolgozatban a különböző bejelentkezési lehetőségek (Pl: OAuth, SAML2, stb.) vizsgálata külső providerekkel (pl. Azure Active Directory, Facebook, Google, Apple ID) és ezek működésének bemutatása 1-1 nagyon egyszerű (pl: todo manager) webalkalmazás fejlesztésén keresztül.

A feladat elkészíteni egy olyan platformot, ahol moderátorok és céges partnerek tudnak tananyagokat kiírni, majd a hallgatók ezeket tudják értékelni hasznosság és egyéb szempontok alapján. A cél, hogy egy olyan értékelőrendszer legyen elérhető, ahol oktatótól függetlenül, csak a tananyagot, annak hasznosságát lehet vizsgálni és mérni egyetemi és ipari vonatkozásban. Hozzon létre egy CRUD felület ahol be lehet lépni a fentebb felsorolt szerepkörökben. A moderátor tananyagot tud felvinni, és minden meglévő dolgot módosítani. Céges képviselők tananyagokat tudnak kiírni. Hallgatók pedig csak értékelni tudják a tananyagokat. Értékelés alatt 1-5 csillaggal jelzett skálán lehet értékelni, illetve szöveges tartalmat is meg lehet/kell adni.

Részletekért egyeztetés szükséges.

Elvárt használandó keretrendszerek: asp.net, angular/vue (vagy egyeztetés szükséges).

A feladat, hogy hasonlítsa össze a Google translate (és egyéb fordító programok) által adott eredményeket a chatGPT által adott fordításokkal. A cél a fordított szöveg pontosságának elemzése, értékelése szemantikai szempontból.

Részletekért egyeztetés szükséges.

Elvárt használandó keretrendszerek: asp.net, angular/vue (vagy egyeztetés szükséges).

A feladat egy olyan chatbot létrehozása ami a chatGPT-t felhasználva (proxy tervezési mintához hasonlóan) segíti a felhasználót egy webalkalmazásban.

Részletekért egyeztetés szükséges.

Elvárt használandó keretrendszerek: asp.net, angular/vue (vagy egyeztetés szükséges).

Gyártóberendezésekben gyakran használt érzékelők közül az induktív elven működő közelítéskapcsolókat széleskörűen használják.

A hallgató feladata egy ilyen, kétállapotú push-pull kapcsolókimenettel bíró szenzorral történő kommunikációs megoldás kidolgozása.
A feladat megoldása során szükséges a front-end oldaláról történő két irányú jelátviteli lehetőségek vizsgálata, a szenzor érzékelő tekercsét induktív csatolóként használva.
Szintén szükséges a back-end oldalról történő két irányú kommunikációs lehetőségek feltérképezése végfok IC, pl. Texas Instruments OS széria alkalmazása mellett.
A hallagatónak lehetősége nyílik saját kommunikációs protokoll és megoldás kialakítására, melynek célja, hogy a szenzor a gyártást követően is programozható legyen. A szenzor elektronika Texas Instruments MSP M0-s µC családra épül.

A feladathoz szükségesek szenzortechnikai, analóg és digitális áramköri, illetve C programozási ismeretek.

A téma felvétele előtt személyes konzultáció szükséges.

Az ipari automatizálás eszközei többnyire valamilyen egyszerű vezetékes adatátvitelt alkalmaznak, úgy mint NO/NC kapcsoló, áram vagy feszültség kimenet, azonban napjaink hálózati trendjei mellett, egyre inkább háttérbe szorulnak, és előtérbe kerülnek a hálózatba integrálható, már az ipari automatizálási rendszer végpontjain is komplex méréseket ellátó, okos szenzorok. Egy ilyen modern szenzor megvalósítására kézenfekvő interfészt jelenthet az ethernet alapú adatátvitel, melyet jól mutat az a tény is, hogy nem régiben elindult ennek kétvezetékes szabványosítása is, kifejezetten ilyen jellegű alkalmazásokat célozva meg.

A hallgató feladata egy ethernet interfésszel ellátott szenzor hardver és szoftver fejlesztése. Az érzékelő elem tetszőlegesen megválasztható, mely jelenthet induktív, optikai, kapacitív, ultrahangos, vibráció vagy mágneses szenzort.

A téma felvétele előtt személyes konzultáció szükséges.

A jelenleg kompakt, akár készintegrált áramkör formában is elérhető ultrahangos jelátalakítók messze több lehetőséget kínálnak, mint az egyszerű start/stop jellegű, egyetlen objektum távolságát mérő megoldások, melyeket akár fillérekért megrendelhetünk az Arduinónknhoz. Ilyen például a TDK CH101 és CH201 MEMS alapú, digitális jelfeldolgozást is tartalmazó time-of-flight chipje is. A munka célja az ilyen alkatrészekben rejlő lehetőségek kiaknázása az ipari érzékelés és a robotika területén: csomagolások ellenőrzése, akadálykerülés, stb.

A hallgató feladata egy innovatív érzékelő modell megvalósítása és alkalmazástechnikai demonstrációja.

A munka során mikrovezérlő és/vagy SBC, pl. Raspberry Pi programozása várható, a C nyelv és a LabVIEW ismerete igen előnyös.

A téma felvétele előtt személyes konzultáció szükséges.

Villamos eszközeink a betáplált elektromos energiát alakítják át számunkra hasznos működéssé. Az eszközünk által felvett áram, az általa keltett ingadozások, zavarok jellemzőek úgy magára a működésre, mint az abban résztvevő alkatrészek igénybevételére és állapotára: nyomot hagynak a szikrázó áramszedők, a kiegyensúlyozatlan motoralkatrészek, de a hiányos kenésű vagy szoruló alkatrészek mozgatásakor felvett megnövekedett nyomatékot eredményező áram is. Az analízishez, az alap statisztikai elemzések mellett így hozzá tartozik az mérendő elektromos jelek idősoros és spektrális elemzése, mintázatok felismerése is. Egy felügyeleti rendszer számára egy nem csak érzékelő, de analitikai előfeldolgozást végző szenzor megkönnyíti az anomáliák detektálását és a hibaállapotok korai felismerését, így csökkenthetők a nem kívánt leállások és a selejt termelése.

A hallgató feladata egy ilyen érzékelőmodell elkészítése egy meghatározott elektromosteljesítmény-tartományra, a Balluffnál más meglévő jelfeldolgozás és adatreprezentáció alkalmazása és a szükséges algoritmusok és szoftverfunkciók kifejlesztése, valamint a megoldás demonstrációja szimulált hibaállapotok bemutatásával.

A munka során az alábbi ismeretekben lehet elmélyülni, tapasztalatot szerezni: nyáktervezés, analóg és digitális hardver ismeret, forrasztás, méréstechnika, fizika, beágyazott szoftverfejlesztés.

A téma felvétele előtt személyes konzultáció szükséges.

Ha körbe nézünk, rengeteg féle beágyazott fejlesztői eszközt találhatunk, kidolgozott oktatási anyagokkal, főképp a robotika és az IOT területén, azonban meglehetősen hiányos a szenzorikát, érzékelést bemutató fejlesztői eszközök listája. A hallgató feladata egy ilyen hardver csomag elkészítése a Szenzorfejlesztés című tárgy labor órájának támogatásához.

A munka során a hallgató egy ismert hardver platformhoz (MSP430-Launchpad vagy STM32-Nucleo) valósít meg különböző érzékelési, méréstechnikai eljárásokat bemutató elektronikai paneleket az induktív, optikai, kapacitív, ultrahangos és mágneses alapú pozíció- és tárgyérzékelés területén (a végső lista egyeztetés tárgya), majd ezeket életre kelteni működő firmware-rel, és az elért eredményeket dokumentálni.

A feladat részét képezi a hallgatói laboratóriumi feladatlapok kidolgozása is, melyek az elméleti háttér, az összeállítási utasítás, a laboratóriumi mérési feladatok és a programozási iránymutatás összefoglalását tartalmazzák.

A munka során az alábbi ismeretekben lehet elmélyülni, tapasztalatot szerezni: nyáktervezés, analóg és digitális hardver ismeret, forrasztás, méréstechnika, fizika, beágyazott szoftverfejlesztés.

A téma felvétele előtt személyes konzultáció szükséges.

A feladat egy meglévő szakdolgozat továbbfejlesztése, amiben egy olyan robot került kialakításra, amely irányítható különböző adatbeviteli módszerekkel és tudja lokalizálni magát. Képes előre beállított paramétereknek megfelelően keresési módszerek elvégzésére, fémérzékelésre és különböző feladatok ellátására egy Orange Pi fejlesztő panel és Balluff szenzorok alkalmazásával.

A hallgató feladata a robothoz tartozó állapotok és parancsok feldolgozására való képesség kialakítása egy applikáció segítségével. Működés optimalizálása, menürendszer kialakítása, hibakezelések elvégzése és hardver fejlesztése is a feladatát képezi. A szakdolgozat során a Balluff által forgalmazott érzékelőket az ipari felhasználástól eltérő területen alkalmazzuk.

Az elvégzendő részfeladatok:
• Balluff érzékelők megismerése,
• hardver kialakításának finomítása, paneltervezés,
• applikációhoz tartozó programkód megírása,
• vezérléshez tartozó szoftver továbbfejlesztése,
• a rendszer üzembe helyezése, tesztelése,
• további fejlesztési lehetőségek definiálása, feltárása.

Digitális jelfeldolgozás alkalmazása egy mai modern szenzorban.

A Balluff magnetostrictív pozíció szenzorok elemeinek segítségével megvalósított működő érzékelőt kell vizsgálni, programozni a leghatékonyabb algoritmusok megtalálásának érdekében. A feladat során törekedni kell a minél hatékonyabb (gyorsabb, kisebb) FW elkészítésére.

A feladat magában foglalja az AFE jelének digitalizálását a uC belső ADC-ének segítségével, az digitalizált analóg jelből a pozíció információ kinyerését.

A feladathoz használható eszközök:
– C programozási nyelv
– Beültetett PCB, rajta a uC STM32L476 és a teljes elektronika
– Oszcilloszkóp, analizátor, debugger

A feladat fő célja a digitális jelfeldolgozás lehetőségeinek, használatának elsajátítása.

A digitális mikró-tükrös eszközök (digital micromirror device) segítségével többek között lehetővé válik különböző képek, adatok, alakzatok, sima felületre történő kivetítése. Ezek a rendszerek nagyon sok feladatra bevethetőek (foto-litográfia, spektroszkópia head-up displayek, dynamic ground projection etc.). A technológia egyre kedvezőbb áron érhető el, aminek következtében már az ipari alkalmazásai is megtérülhetnek így a sok alkalmazási terület közül mi most az ipari automatizálásra fogunk koncentrálni.

A feladat során a hallgató megismerkedik a mikró-tükrös eszközök felépítésével, felhasználási területeivel, korlátaival. Ezt követően az ipari bevethetőség vizsgálata következik (pl.: operator guidance, Smart Factory, Ipar 4.0). Külön meg kell vizsgálni, hogy a piacon jelenleg elérhető eszközök és a hozzájuk kapcsolódó programok, toolok milyen felhasználói lehetőségeket, élményeket nyújtanak. Ki kell dolgozni, és a lehetőségekhez mérten meg kell valósítani (pl.: a Texas Instruments cég DLP2021LEQ1EVM modulja segítségével) egy az ipari automatizálásba illeszthető prototípust, amelynek vezérlését IO-Link protokoll segítségével kell megvalósítani.

A Smartlight az egyik legelterjedtebb ember-gép interfész az IO-Link kommunikáció területén. Segítségével visszajelzést adhatunk a folyamat állapotáról vagy a különböző érzékelők kimeneti jeleit jeleníthetjük meg. A Smartlighthoz használt LED-ek a különböző beszállítások alkalmával minimálisan eltérhetnek egymástól, ami miatt az azonos színre beállított Smartlightok is mutathatnak eltérést (fehér kissé rózsaszínes, sárga kissé zöldes). A hallgató dolgozzon ki egy olyan eljárást, amivel az ilyen színhelyességi problémák korrigálhatók a gyártás alatt.

A Balluff egy népszerű termékcsaládja (BIC – Balluff Inductive Coupler) induktív elven valósít meg vezeték nélküli energiaátvitelt. Az energia mellett a rendszer képes az IO-Link kommunikáció transzparens átvitelére is (adatátvitel). A BIC rendszer két komponensből tevődik össze (BASE és REMOTE) és mind az energia (BASE -> REMOTE) mind pedig az adatkommunikáció (BASE <-> REMOTE) e két komponens között zajlik.

A feladat célja mindkét komponens beágyazott szoftver frissítésének kidolgozása, az IO-Link kommunikációhoz használatos BLOB adatátviteli ajánlásnak megfelelően. A BASE komponens a firmware frissítés szempontjából kevésbé kritikus, mert az közvetlen összeköttetésben van a rendszer magasabb szintű elemeivel. A REMOTE egység viszont csak a rádiós linken keresztül érhető el, és a firmware frissítése csak a BASE komponensen keresztül a rádiós csatornát használva lesz lehetséges. Ennek a folyamatnak a kidolgozása és implementálása (beágyazott firmware fejlesztés) vár a hallgatóra.

A vezeték nélküli energiaátvitel egyre több alkalmazásban kap helyet nem csak a kommersz elektronika világában (elektromos fogkefék, mobiltelefonok töltése) hanem az ipari alkalmazásokban is (ld.: Balluff Inductive Coupler – BIC rendszer). A faladat során a hallgatónak a vezeték nélküli energiaátviteli lehetőségek megvizsgálása után a kapacitív elven működő megoldások részletekbe menő vizsgálatát kell elvégezni. Itt a mögöttes elmélet feltárásán túl működő prototípus(ok) kialakítása is feladat, amelyek segítségével létező rendszerek jellemzőit tudjuk majd összehasonlítani, viszonyítani.

A téma leírása

Háttér:

Napjainkban az ipari folyamatok automatizálása már a húsfeldolgozás területén is egyre fontosabb, ez azonban több szempontból is komoly műszaki kihívásokat jelent. Az élelmiszerbiztonsági előírások, és a növények és állatok természetes biológiai változatossága miatt ezeknek a folyamatoknak a megbízható automatizálásához újfajta „okos” eszközök (kések, megfogók stb.) tervezése szükséges, melyek hardveres és szoftveres megoldásokkal biztosítják az eszközök biztonságos és megbízható működését.

Feladat:

Jelen témakiírás egy húsipari automatizáláshoz tervezett robotcella elrendezésének az optimalizációjával foglalkozik. Adott a jelenlegi elrendezés, amely 2db ABB robotkart és egy CHU-t (Carcass Handling Unit) tartalmaz.

Az egyik robotkaron egy speciális erre a célra fejlesztett vágó a másik robotkaron egy szintén erre a célra fejlesztett megfogó eszköz található.

A jelenlegi cella elrendezés nem alkalmas a teljes húsfeldolgozási folyamat végrehajtására. A feladat része a jelenlegi cella elrendezés optimalizálása és a teljes húsfeldolgozási folyamat végrehajtására alkalmas kibővítése.

Programnyelvek, környezetek: ABB Rapid, ABB RobotStudio

A feladat részletezése:

• Húsipari automatizálás feladatspecifikus kihívásainak megismerése
• Megfogási és vágási stratégiák kidolgozása
• Az adott cella elrendezés optimalizálása és kibővítése a teljes folyamat végrehajtásához.
• Szimulációs környezetben a kidolgozott cella elrendezések tesztelés, összehasonlítás és azok értékelése.

Készítsen weboldalt és vagy telefonos alkalmazást, mellyel távfelügyelhető több automatizált palántanevelőt interneten vagy helyi hálózaton keresztül. A szakdolgozatban tekintse át és hasonlítsa össze a lehetséges hálózati felépítéseket, a lehetséges szerveres és mobilfejlesztési technológiákat. Válasszon a lehetséges technológiák és megvalósítási lehetőségek közül, és a választott rendszert tervezze és valósítsa meg.

A szakdolgozat célja egy asztali méretű (akár nagyobb) egy vagy többszintes automatizált palántanevelő készítése. A feladat része a hőmérsékletszabályozás, az ültetőközeg nedvességének és hőmérsékletének mérése és szabályozása, a levegő páratartalmának mérése és szabályozása szellőztetéssel, valamint a növényeknek a szükséges légmozgás biztosítása.

A szakdolgozatban röviden át kell tekinteni néhány növény(csilifajták,…) hajtatási kritériumait, valamint a különböző szabályozandó mennyiségekhez megoldásokat(szellőztetés, párologtatás, locsolás …) valamint szabályozási algoritmusokat. Be kell mutatni több mikrovezérlő fajtát, össze kell hasonlítani a jellemző tulajdonságaikat, majd egy választott mikrovezérlővel meg kell tervezni és meg kell valósítani a berendezést.

Készítsen weboldalt és vagy telefonos alkalmazást, mellyel távfelügyelhető több automatizált mikronövénytermesztő interneten vagy helyi hálózaton keresztül. A szakdolgozatban tekintse át és hasonlítsa össze a lehetséges hálózati felépítéseket, a lehetséges szerveres és mobilfejlesztési technológiákat. Válasszon a lehetséges technológiák és megvalósítási lehetőségek közül, és a választott rendszert tervezze és valósítsa meg.

A szakdolgozat célja egy asztali méretű egy vagy többszintes automatizált mikronövénytermesztő készítése. A feladat része a hőmérsékletszabályozás, az ültetőközeg nedvességének mérése és az automatikus öntözés, a levegő páratartalmának szabályozása szellőztetéssel, valamint a növényeknek a szükséges légmozgás biztosítása.

A szakdolgozatban be kell mutatni a mikronövények táplálkozási hasznát, termesztésük menetét és az optimális kritériumait, valamint a különböző szabályozandó mennyiségekhez tartozó megoldási módszereket (szellőztetés, párologtatás, locsolás, …), valamint a szabályozási algoritmusokat. Be kell mutatni több mikrovezérlő fajtát, össze kell hasonlítani a jellemző tulajdonságaikat, majd egy választott mikrovezérlővel meg kell tervezni és meg kell valósítani a berendezést.

Modell prediktív szabályozó fejlesztése 1-es típusú diabéteszes páciens szimulátorban.

A hallgató feladata:

• Megismerkedni az egyetemen fejlesztett páciens szimulátorral majd annak a továbbfejlesztése, optimalizációs eljárások implementálása és tesztelése.
• A fejlesztéseket Python programnyelvben végezze, előny matematikai eljárások programozásának képessége.
• A szabályozót tesztelje nagyméretű virtuális kohorton az FDA által preklinikai tesztekre jóváhagyott UVA/Padova szimulátoron.
• A megvalósult fejlesztések mobiltelefonos applikációban kerülnek felhasználásra.

Az utóbbi évek technológia robbanásának köszönhetően a virtuális valóság egyre több formában jelenik meg valódi világunkba. Ha szeretnél te is részt venni a technológia forradalomban, akkor ne habozz!

Egyetemünk daVinci sebészrobotjára integráljuk a 3D Slicer nevű programot a Microsoft HoloLens 2 segítségével. A projekt célja, hogy készülék hordozója képes legyen preoperatív képek megjelenítésére és azok manipulálására, amiket a daVinci-vel végzett beavatkozásoknál fel lehet használni. A Hallgató feladata a szoftver integrálása a daVinci fejlesztői környezetbe.

Feladathoz szükséges ismeretek:

– C# és Python programnyelvek ismerete

– Unity és Visual Studio fejlesztői felületek ismerete

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatásokkal és bekapcsolódhat egy nemzetközi fejlesztő csapatba.

Napjaink technológiai fejlődése a köznevelés és a felsőoktatás módszertani megújulását eredményezi. Az infokommunikációs eszközök széles körű elterjedése, a mesterséges intelligencia és a robotika fejlődése az új oktatási innovációkra is hatást gyakorol. Az oktatásban is megjelentek az oktatórobotok, amelyek új lehetőségeket kínálnak a tananyag-feldolgozás, a tanulók motiválása és a soft skill-ek fejlesztése területén. A robotok gyakorlati alkalmazása fejleszti a tanulók logikus gondolkodását, a problémamegoldást, a térbeli és időbeli tájékozódást, a megfigyelőkészséget, a memóriát és a figyelmet. Az oktatórobotok szerepet játszanak az érdeklődés felkeltésében, a tanulók kreativitásának, digitális kompetenciáinak és szociális készségeinek fejlesztésében. A különböző robotokat leggyakrabban az informatika, azon belül pedig a programozás oktatásában alkalmazzák, de tanársegédként, pedagógiai asszisztensként is lehet ezeket az eszközöket használni az oktatás szinte minden területén. A hallgató feladata, hogy kiválasszon egy tetszőleges oktatási szintet valamint egy rendelkezésre álló oktatási robotot és annak megfelelően előkészítsen, megtervezzen, majd megvalósítson egy alkalmazást.

Lényegi kérdésként “ A robotika az oktatásban”  területet járja körül a téma. Egyrészt a közvetlen és közvetett kognitív tanulási folyamatokba kell a robotok kínálta funkciókat elhelyezni, megvizsgálva az innovatív technológia tanulási hatékonysági (affektív és kognitív) szintjét. Másodsorban, a robotoknak, mint oktatásmódszertani eszközöknek a szerepeit kell feltárni különböző tudományterületeken és feltérképezni a kiaknázatlan lehetőségeket legyen az műszaki, művészeti vagy akár természettudományi képzési terület közép és felsőoktatási szinteken. A hallgató feladata, hogy felmérje a robotizált megoldásoknak az alkalmazását egy tetszőlegesen választott oktatási szinten, amit mint potenciált kell érvényesíteni az iskolákban. Ehhez terveket készíteni és minta-alkalmazásokkal jó gyakorlatokat modellezni.

A szociális robotok felhasználása jelenleg sok kiaknázatlan területet érint. Mégis lassan beépülnek társadalmunkba és tapasztalható, hogy a szociális robotok száma gyorsan emelkedik a napi használat során. Megkezdődött egy folyamat, amelyben a robotok integrálódnak a mindennapi életbe mind otthoni, mind munkahelyi és iskolai esetekben is.

A NAO robotot ideálisan olyan oktatási és kutatási célokra használják amelyekkel segíteni lehet a szociális készségek fejlődését a viselkedési jellegzetességek vizsgálatával, vagy akár az ember-gép kapcsolatának aspektusait. Ezekhez a vizsgálatokhoz jól előkészített alkalmazásokra van szükség. A hallgató feladata, hogy tervezzen egy vagy több alkalmazást a NAO robotra, majd megvalósítsa azokat.

A Bejczy Antal iRobottechnikai Központ (BARK) a professzionális szervizrobotok között a szociális robotokkal kapcsolatos technikai fejlesztéseket is támogatja. Egyik fő céljaként említendő, hogy előmozdítsa a szolgáltató alkalmazások fejlesztését robotplatformokra és érzékelőkre összpontosítva. Ebből kiindulva a hallgató feladata, hogy Cruzr robotra fejlesszen applikációt. Ezt a megvalósítást egy konkrét környezet számára kell elkészíteni, amely környezetet be kell mutatni és jelentőségét igazolni. Az alkalmazás fejlesztését körül kell járni olyan tekintetben, hogy a hallgató megismerje a robotizációs folyamatok jelentőségét és képes legyen kiválasztani a fejlesztéshez optimális eszközöket.

A különböző kamerarendszerek által gyűjtött információk komoly segítséget jelentenek a gazdálkodók számára a növények illetve az állatok egészségének, fejlődésének monitorozására és az esetleges problémák időben történő jelzésére. Ilyen problémák például a szarvasmarhatartás során a sántaság gyors felismerése, ami a fejőberendezéseknél elhelyezett kamerákkal és a képi információ mesterséges intelligencia segítségével történő feldolgozásával valósítható meg.

A hallgató feladata, hogy megismerkedjen gépi látás és tanulás technikákkal és felhasználva ezt a tudást, tervezzen meg egy rendszert, ami egy állat testtartását elemzi és testrészeit felismeri, illetve a súlyát kamerakép alapján meghatározza.

A Szabadban tartott gazdasági állatok (szarvasmarha, juh, sertés) teljesítményének, egészségi állapotának és viselkedésének nyomon követése más digitális megoldásokat kíván a zártan tartottakétól. Az ember által kevésbé kontrollálható környezet, az állatok nagyobb területen való Szabad mozgása olyan eszközöket kíván, amelyek a tartási környezetről és az állatok egyedeiről megbízható adatbázist hoz létre. Az adatok nagyobb távolságra való továbbítása és azok elemzése, majd az információ visszajuttatása a gazdálkodóhoz nem egyszerű informatikai feladat. Léteznek már megoldások, de lehet-e ezeknél jobb, gyorsabb és olcsóbb valós gazdálkodási körülmények között?

A hallgató feladata, hogy megismerje az eddig alkalmazott digitális megoldásokat és ezen ismeretek birtokában, azokat továbbfejlessze a valós gazdálkodási igényeknek megfelelően.

A projekt célja a KUKA youBot platform új, általános irányításának kifejlesztése (C++ nyelven). Ezzel kísérleti eszközt biztosítva a robotirányítási kutatási és az oktatási feladatokhoz. A platform 4 ún. omnidirection kerékkel mozgatható, egy kétujjas szervo megfogóval felszerelt 5 tengelyes robotkar található rajta, ahogy a lenti képen látható.

A feladathoz felhasználható a korábbi hivatalos driver, amely struktúrájában nem felel meg a fenti céloknak, és fejlesztését 2013 után leállították.

A projekt jelenlegi státusza: a robotkar alacsonyszintű irányítása működik, így a robotkar csuklóinak tetszőleges szögsebesség, nyomaték utasítás adható, ezekből taskok definiálhatóak, és a folyamat monitorozható. (https://www.youtube.com/watch?v=qvBEQsGvC3M)

A további feladatok:

– A megfogó és a platform kerekek vezérlőjének implementációja és tesztelése.

– Az alacsonyszintű irányítás optimalizációja és a robusztus működés biztosítása.

– Kinematikai megoldó implementációja, amivel a robotkar tetszőleges pozícióba, orientációba küldhető.

– Diff. kinematikai megoldó implementációja, amivel a sebesség és gyorsulás mennyiségek számíthatóak.

– Dinamikai megoldó, amivel alkalmazhatóvá válik a kiszámított nyomatékok módszere az irányítás során.

– A kinematikai és dinamikai modell kalibrációja és validációja.

– A fejlesztési környezet portolása realtime Linux operációs rendszerbe (CMake script módosítások, az irányításért felelős ciklusok.)

– Integráció ROS (Robot Operating System) alapú használathoz

A feladatok közül a Hallgató meglévő készségeinek, érdeklődésének megfelelően határozzuk meg a feladatkiírást.

Szükséges készségek:

– Objektum orientált C++ programozási tapasztalat

Érdeklődés:

– beágyazott programozási ismeretek (itt EtherCAT busz)

– kinematikai (és robotmodellezési) ismeretek (orientáció leírása, szögsebesség)

– szabályozási módszerek

– MATLAB programozási tapasztalat (handle osztályok, GUI)

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal.

Az IMU egység egy gyorsulásmérő szenzorból, egy giroszkópból és (opcionálisan) egy magnetométerből álló mérőeszköz, ami lehetővé teszi a pozíció és az orientáció hozzávetőleges meghatározását.

Alkalmazási területeik rendkívül változatosak, a Bejczy Antal iRobottechnikai Központbeli felhasználásaik az utóbbi évekből magukban Foglalták az orvosi eszközök (biopszia), lőfegyver csövének követését és viselhető eszközöket.

Az eszközök pontossága korlátozott: egyrészt a zajos gyorsulásérték kétszeres integrálásából származó drift miatt, másrészt az orientációszámításban is hibát okozhat a gyors mozgások során nehezen becsülhető függőleges irány és a mágneses zaj is, ami megnehezíti alkalmazásukat laboratóriumi (orvosi, műszaki) környezetben. Ezért napjainkig kutatás tárgyát képezik az alkalmazható szenzorfúziós módszerek (mint Madgwick, Mahony, Kalman, GMV-D, VQF szűrők, stb.)

A projekt célja olyan viselhető eszköz fejlesztés, amely lehetővé teszi a kéztartás és kézmozgás alapján egy mobil robot platform irányítását és a rajta lévő robotkar vezérlését (praktikusan a bal kéz a platform mozgatása, jobb kéz a robotkar és a rajta lévő megfogó). Hasonló eszközöket már használnak drónok irányítása során, lásd a lenti képet.

Témák a projektben:

1. Eszközfejlesztés

–  Kézre szerelhető eszköz (kesztyű) tervezése, amelyek egy-egy IMU-t tartalmaznak, így lehetővé teszik a kezek orientációjának és pozíciójának követését. Valamint a jobb kézen lehetséges a mutató és hüvelykujj távolságának követése, továbbá néhány általános célú gomb is elhelyezkedik. Az aktuális értékeket bluetooth-on kommunikálja.

– Megvizsgálni mennyire használható mobil robot platform irányítására. Tesztelje az elképzelést virtuális környezetben, a robotkar irányítást a laboratóriumban elérhető ipari robotkarokkal, a platform irányítását a meglévő PlatypOUs egységen.

– Megvizsgálni, mennyire használható az eszköz nagyobb sebességek, mágneses zavarás esetén.

(Szükséges ismeret: C++ programozási tapasztalat, valamint beágyazott rendszerek, eszközfejlesztés irányú érdeklődés.)

2. Módszertani kutatás

– Kísérleti környezet létrehozása az IMU szenzorok (hardware és algoritmusok) szisztematikus vizsgálatához, a különbségeik bemutatásához.

– A legutóbb publikált szenzorfúziós eljárásokról összehasonlítást lehetővé tevő implementáció a publikációk és az open source implementációk alapján.

– Az eljárások összehasonlítása különböző mértékű zavarások (mozgás és mágneses) során, az eddigi alkalmazási környezeteknek megfelelően.

– Az eljárásokat integráló programcsomag közzé tétele github-on.

(Szükséges ismeret: C++ programozási tapasztalat, szűrési módszerek, szabályozástechnika irányú érdeklődés.)

Az érdeklődésnek, felmerülő ötleteknek megfelelően lehetséges módosítani a fenti pontokat.

A projekt során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal.

A feladat leírása

A komplex mechatronikai rendszerek egyre nagyobb mértékben hagyatkoznak szenzorok, szenzorrendszerek méréseire. Ezek rendszerint aszinkron, különböző zajjal, esetenként drifttel képesek mérni a rendszer bizonyos tulajdonságait. A szűrés feladata ezeket a tulajdonságokat jól leíró modell alapján optimális becslést adni a rendszer állapotára, például a lokalizációs feladat esetén a mozgásállapotra.

Az utóbbi évtizedekben a nemzetközi közösség rendkívül széleskörű kutatást végzett a témában. A diplomamunka ezen módszerek közül a fő irányok azonosítása, megértése és összehasonlítása az egyetemen fejlesztett PlatypOUs mobil robot platform mozgásadatai alapján offline és összemérve az eljárások hatékonyságát a jelenleg használt programcsomagokkal.

A feladathoz szükséges ismeretek:

• C++ és MATLAB (vagy Python) programozási ismeret
• Git verziókövetési rendszer
• Irányítástechnikai / irányításelméleti ismeretek (állapottér modell, szimuláció, szűrés)
• Sztochasztikus számítások (várható érték, szórás) ismerete

A feladat részletezése:

1.  A lineáris/kiterjesztett/unscented Kalman-szűrő módszerek alapjainak megismerése;
2. A kapcsolódó szakirodalom feldolgozása, az összehasonlítandó módszerek kiválasztása;
3. Lokalizációs modell(ek) kidolgozása;
4. A platform megismerése, tesztadatok rögzítése;
5. A szűrési eljárások implementációja, tesztelése és optimalizációja a tesztadatok alapján;
6. Konklúzió levonása, összehasonlítás a jelenleg használt eljárással;
7. A legjobb eljárás implementációja ROS komponensként;
8. Eredmények kiértékelése, publikálása.

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatásokba.

A feladat leírása 

Az ipari robotkarok rendkívül jó ismétlési pontossággal rendelkeznek, de abszolút pontosságuk, ami megadja hogy megadott elmozdulást/elfordulást mekkora pontossággal képes megvalósítani. Ez a számításhoz használt robotmodelltől függ, amit a gyártók kalibrálnak és megkísérli lekövetni a nominális modelltől való eltéréseket és középértéket adni a rugalmas deformációk, hajtáslánc bizonytalanságai miatt pontatlanságokra.

Ez rendszerint 5-10x nagyobb pontatlanságot okoz, mint a robot ismétlési pontossága. Ez a robotmodell fejlesztésével javítható. A robotika korai időszaka óta fejlesztettek erre módszereket, mind a robot geometriai leírására, mind a további bizonytalanságra. A teljesség igénye nélkül ezek egyike, hogy nem a teljes munkatérre tervezik a modellt, hanem csak egy szűk zónájára, ahol pontos műveletekre van szükség. Ezek a zónák közötti fuzzy interpoláció is izgalmas kérdés. Valamint a hagyományos geometriai modell kiegészítése egy soft computing réteggel a további tulajdonságok leírására is eszköze lehet a kalibrációnak.

A kérdés a biológiai minták kezelése során merült fel, ahol a helyzetet bonyolítja, hogy ebben az esetben a felszerelt kamera alapján történik az üveglemezek azonosítása. A cél a robotmodell és a kalibrációs folyamat fejlesztése a pontosabb megfogás érdekében.

A feladathoz szükséges ismeretek:

• C++ és MATLAB (vagy Python) programozási ismeret
• Git verziókövetési rendszer
• Robotmodellezési alapismeretek ismeretek (Denavit-Hartenberg paraméterek)
• Optimalizációs módszerek

A feladat részletezése:

1.  A Denavit-Hartenberg modell és a kapcsolódó újabb módszerek (pl. Hayati) paramétereinek, a rájuk épülő kalibrációs módszerek megismerése;
2. A kapcsolódó szakirodalom feldolgozása;
3. Fejlesztési terv kidolgozása;
4. Adatgyűjtés a robotkarral;
5. A kalibrációs eljárás implementációja, tesztelése és optimalizációja az adatok felhasználásával;
6. Konklúzió levonása, összehasonlítás a jelenleg használt eljárással;
7. Eredmények kiértékelése, publikálása.

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatásokba.

A zárt körű szabályozáson alapuló személyre szabott tumorterápia esetén a zárt kör négy elemet tartalmaz: a szabályozót, a beavatkozó szervet, a tumornövekedési modellt és az érzékelő szervet. Szabályozó algoritmusok és matematikai tumornövekedési modellek már nagy számban állnak rendelkezésre a szakirodalomban, azonban a fizikai megvalósítás, azaz a hardveres eszközök mint beavatkozó és érzékelő szerv gyakorlati használata még nyitott kérdés. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a folytonos infúziós terápia hatékonyabb, mint a bolus adagolás, azonban a folytonos adagolás csak klinikai körülmények között alkalmazható jelenleg, hordozható eszközként még nem létezik. Az adagolás elméletben megvalósítható lenne például sejtkapszulázó rendszerekkel vagy mini-ozmotikus pumpákkal, az érzékelés pedig a nanotechnológia különböző eszközeivel, azonban a kérdés megválaszolásához átfogó szakirodalmi kutatás, majd az eredmények szintetizáló értékelése szükséges, melynek eredményeképpen egy lehetséges prototípus összeállítása a végső cél.

Az élettani és kórélettani folyamatok megfigyelése és vizsgálata az orvostudomány tárgya, azonban ahhoz, hogy ezekből az ismeretekből modelleket tudjunk alkotni, az egyes folyamatokat matematikailag formalizálni kell. Első lépésben a modellezési feltevéseket kell definiálni, mely során egyrészt megadjuk, hogy milyen feltételeket rögzítünk (pl. gömb alakú tumor geometria), másrészt szét kell választani azokat a részfolyamatokat, amelyeket fontosnak tartunk az adott élettani vagy kórélettani folyamat leírásához, tumornövekedés esetén például a sejt proliferáció és nekrózis. Figyelembe véve ezen részfolyamatok természetét (pl. annak száma, hogy hány tényezőtől függ a részfolyamat, mutat-e szaturációt) egy megfelelő leíró függvényt kell választani ezek leírásához. Végezetül definiálni kell azon változókat, amelyek változása az egyes részfolyamatokkal leírható. A tumornövekedési modellek tipikusan közönséges differenciálegyenletekből (ODE) felépített modellek, az így felállított egyenletek zárt körű szabályozótervezés esetén a tumornövekedési modell állapotegyenletei.

A daganatterápiák klasszikus típusai a kemoterápia, a sugárterápia és a sebészeti eljárások. Kemoterápia során citosztatikus szerek használatával, sugárterápia esetén ionizáló sugárzás használatával történik a daganatos sejtek elpusztítására, ám mind a két kezelésnek számos mellékhatása van. Sebészeti onkológia esetén a tumor teljesen eltávolítható, mellékhatás nélkül, azonban nem minden daganattípus minden stádiumban műthető, illetve a tumor számos esetben kiújulhat. Az elmúlt évtizedek új terápiás csoportja a célzott molekuláris terápiák (CMT), melyek specifikusan különböző daganatos mechanizmusok ellen harcolnak, így jobb hatékonyság érhető el kevesebb mellékhatással. A célzott molekuláris terápiák megvalósíthatóságának fontos eszköze a nanotechnológia, mivel ilyen módon közvetlenül és szelektíven, következésképpen hatékonyan lehet eljuttatni a daganatos sejtekhez az alkalmazandó terápiás szert. A nanotechnológia daganatterápiás alkalmazásának irodalma igen széles és gazdag; ezen tudományos cikkek áttekintése és összehasonlítása, majd kritikai elemzése után a nanoengineering onkológiában használható megoldásainak megtalálása olyan feladat, amely a perszonalizált terápia megteremtésének fontos eleme.

Az orvosi terápiás gyakorlat sok esetben, illetve tradicionálisan empirikusan, tapasztalati úton került kifejlesztésre, figyelembe véve ugyan bizonyos faktorokat (pl. nem, testtömeg, életkor), de semmiképpen sem személyre szabott terápiás lehetőséget biztosítva. Annak érdekében, hogy a személyre szabott terápia alapjait meg tudjuk teremteni, az élettani és kórélettani folyamatokat orvosi kutatás keretein belül meg kell ismerni, majd ezt az ismeretanyagot felhasználva matematikai összefüggésekben realizálni. Számos ilyen matematikai formalizált tumornövekedési modell létezik, ezek áttekintése és összehasonlítása, kritikai elemzése olyan feladat, amely a perszonalizált terápia megteremtésének első lépése.

Egygépes és helyi hálózatban működő Bolti rendszer

Java alapú autókölcsönző webalkalmazás fejlesztése Angular keretrendszerrel

Hangalapú csoportmunkát támogató webalkalmazás készítése

Canon fényképezőgép vezeték nélküli vezérlése Kotlin alapú Androidos szoftver segítségével

Eszköz nyilvántartó és leltározó fullstack JS alkalmazás

Biztonság fókuszú webalkalmazás készítése események kezelésére

Sport statisztikai webalkalmazás fejlesztése

Machine learning algoritmusok összehasonlítása zenei ajánlórendszer fejlesztésével

Automatikus receptkészítő aplikáció

Specifikáció üzleti objektum életciklus kezelésének támogatása SAP BTP szolgáltatás integrációs alapokon

Pszeudokód Értelmező és Kódelemző Alkalmazás

ARC megoldása látens vektorterekben

Egyedi kezdőoldal készítő

Érzelem alapú zene ajánló alkalmazás neurális hálózat segítségével

Egész oldalas képregény színezés

Otthoni edzés alkalmazás az edzésforma elemzéséhez

Magyar nyelvű természetes nyelvi feldolgozást használó chatbot

Pajzsmirigy csomók detektálása ultrahangos képek alapján mély konvolúciós hálózatokkal

Mesterséges Intelligenciával támogatott légiforgalom irányítás

Szájmaszk detektálás

VR Autósiskola

Ételfutár drónok hálózatának optimalizálása és ábrázolása szimulációban

Valós idejű esemény folyamok feldolgozása, megfigyelése és szabályozása

Scipring Nyelv Implementáció 3D Játék Motorhoz

Folyóvizek felszínformáló erejének modellezése

Idősorok klaszterezése folytonos módon mély neurális hálózatok segítségével

Sportesemény sorsolás kombinatorika segtségével

Li-ion akkumulátorokkal ellátott háztartási méretű kiserőművek prediktív energiamenedzsmentje Mesterséges Intelligencia alkalmazásával

Kézi gesztus felismerés Powerpoint vezérlésére komplex környezetben

Leshelyzetet meghatározó rendszer tervezése és kialakítása megyei pályákon

Absztrakt festmények csoportosítása gépi tanulás segítségével

A téma leírása nagy vonalakban:

Háttér:

Napjainkban az ipari folyamatok automatizálása már a húsfeldolgozás területén is egyre fontosabb, ez azonban több szempontból is komoly műszaki kihívásokat jelent. Az élelmiszerbiztonsági előírások, és a növények és állatok természetes biológiai változatossága miatt ezeknek a folyamatoknak a megbízható automatizálásához újfajta „okos” eszközök (kések, megfogók stb.) tervezése szükséges, melyek hardveres és szoftveres megoldásokkal biztosítják az eszközök biztonságos és megbízható működését.

Feladat:

Jelen témakiírás egy húsipari automatizáláshoz tervezett „okos megfogó” szoftverének gyakorlati fejélesztésével foglalkozik. A kétujjas megfogó két különböző módszerrel becsüli a zárási (megfogási) erőt, ezeket felhasználva kell zárthurkú erőszabályozást megvalósítani. A feladat része különböző szabályozási módszerek összehasonlítása, vizsgálata és tesztelése a megfogó feladatának figyelembevételével.

Programnyelvek, környezetek: Mikrovezérlő-programozás (ESP8266, C++)

A feladat részletezése:

• Húsipari automatizálás feladatspecifikus kihívásainak megismerése
• Erőszabályozási módszerek, lehetőségek feltérképezése
• Szoftverfejlesztés: különböző szabályzók implementálása

Objektív tesztelési és összehasonlítási módszer kidolgozása, tesztelés, kiértékelés

A téma leírása nagy vonalakban:

Háttér:

A robot asszisztált minimál invazív sebészet (RAMIS) integrálja a robotok pontosságát, precizitását és erejét az emberi problémamegoldó képességgel, így nyitva új távlatokat a 21. századi sebészetben. A da Vinci sebészeti robotrendszer – minden előnye mellett – azonban újfajta kihívások elé is állítja a sebészeket (pl. erővisszacsatolás hiánya, korlátozott látótér stb.), ezek leküzdésére fejlesztünk a sebészeket potenciálisan segítő megoldásokat. A sebész szemmozgásának követése több szempontból is hasznos (sebészeti képességfelmérés, műtőtermi kommunikáció segítése, robotvezérlés).

Feladat:

A hallgató feladata a tekintetkövetés alapján a da Vinci Robot endoszkópjának vezérlése különböző pozíciószabályozási módszerekkel, illetve ezek összehasonlítása, objektív vizsgálata.

Programnyelvek, környezetek: ROS, Python/C++

A feladat részletezése:

• Tekintetkövető módszerek, algoritmusok megismerése
• A da Vinci Robot fejlesztői környezetének és a tekintetkövető rendszernek a megismerése
• Endoszkópvezérlés megvalósítása különböző pozíciószabályozó algoritmusokkal
• Különböző vezérlési eljárások vizsgálatára, összehasonlítására módszertan kidolgozása

Vezérlési eljárások hasznosságának vizsgálata

A téma leírása nagy vonalakban:

Háttér:

Napjainkban az ipari folyamatok automatizálása már a húsfeldolgozás területén is egyre fontosabb, ez azonban több szempontból is komoly műszaki kihívásokat jelent. Az élelmiszerbiztonsági előírások, és a növények és állatok természetes biológiai változatossága miatt ezeknek a folyamatoknak a megbízható automatizálásához újfajta „okos” eszközök (kések, megfogók stb.) tervezése szükséges, melyek hardveres és szoftveres megoldásokkal biztosítják az eszközök biztonságos és megbízható működését.

Feladat:

Jelen témakiírás egy húsipari automatizáláshoz tervezett „okos megfogó” szoftverének fejélesztésével foglalkozik, a megfogóba beépített endoszkóp-kamera képe alapján opticalflow (optikai áramlás) meghatározásával kell detektálni a céltárgy megcsúszását. A szoftverfejlesztést a megfogóba beépített Raspberry Pi compute modulra kell optimalizálni.

Programnyelvek, környezetek: ROS, Python, OpenCV

A feladat részletezése:

• Húsipari automatizálás feladatspecifikus kihívásainak megismerése
• Opticalflow alapú módszerek feltérképezése
• Szoftvertervezés: megfelelő modellek, módszerek, könyvtárak stb. kiválasztása
• Szoftverfejlesztés
• Szoftvertesztelés valós szcenáriókban

A feladat

Egy nagyvállalati hálózat forgalmának elemzés során, illetve telemetria segítségével lehetőségünk van különböző feladatok megoldására, mint például hálózat méretezés, rosszul beállított protokollok, nem biztonságos protokollok használata, hálózati támadások észlelése, illetve felderítése.

Forgalom elemzés során a naplózás kiemelt fontosságú, hogy a rekordokat további elemzésnek vessük alá, mint hibák megtalálása, törvényszéki és jogi bizonyítások, riportok készítése. Lekérdezések összefüggések keresése valamilyen elemző szoftverrel jelen esetben Splunk segítségével történik

Modern webszerverek már csak TLS 1.2 és TLS 1.3-as kapcsolatokat használnak így a titkosított forgalom dekódolása kulcsfontosságú a hálózat elemzés során. Kulcsok biztonságos elhelyezése és elküldése szintén kritikus és ennek a megoldásáról is gondoskodni kell.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:

· Rendszertervet az eszközökről

· NetFlow, sFlow, IPFIX protokollok bemutatás összehasonlítása

· NDR elemei (szenzor, csomagtárolás, csomagelemzés)

· Splunk elemei (Indexer, Forwarder, Search Head)

· TLS 1.2 és TLS 1.3 dekódolásának lehetőségei megvalósítása és problémái

Cél: Google DialogFlow segítségével részletes chatbot kidolgozása, melyek beszélgetni lehet egy adott témakörben. A chat program fizikai robotba való feltöltése és működtetése.

Cél: Egy egyszerűbb játékprogram  készítése, ahol az adott játékost nem az ember, hanem a gép vezérli és tanítja. A tanítás során egyre ügyesebb lesz a gép és megtanulja kikerülni az akadályokat.

Cél: Python vagy Java programnyelven olyan alkalmazás fejlesztése, mely egy adott videófelvételen felismeri a látható objektumokat és jelölni is tudja élőben a látható felvételen.

A téma leírása nagy vonalakban:

Az elmúlt három évtizedben a Robot-Asszisztált Minimál Invazív Sebészet (RAMIS) beavatkozások elterjedése számos áttörést hozott a sebészetben. Az új technika segítségével a beavatkozások jelentős hányada elvégezhető apró metszéseken keresztül bevezetett eszközökkel, az operáció területét endoszkópos kamera képen követve. A sebészek számára a RAMIS irányzat az előnyei mellett kihívásokat is jelent, számos részfeladat az operátor számára túlságosan komplexé vagy időigényesé vált. Az aktuális robotsebészeti kutatások jelentős része e részfeladatok automatizálásával foglalkozik, hogy ezzel is csökkentsék a sebészekre nehezedő kognitív terhelést. Míg merev szöveteket érintő automatizált megoldások (a pontos regisztráció lehetősége miatt) már léteznek, a lágy szöveteken végzett beavatkozások komoly kihívást jelentenek az automatizálás szempontjából. Az elmúlt években e kutatási területen egyre gyakrabban foglalkoznak sebészeti gyakorló feladatok automatikus végrehajtásával, mely egyszerűsített modellként szolgálhat a magasabb komplexitású sebészeti részfeladatok automatizálása során.

A jelölt feladata sebészeti gyakorlófeladatok autonóm végrehajtásának magas szintű implementációja a Bejczy Antal Intelligens Robottechnikai Központban rendelkezésre álló da Vinci sebészroboton, és annak nyílt programozását lehetővé tévő da Vinci Research Kit-en (DVRK). A robot alacsony szintű irányítását Robot Operating System (ROS) alapú moduláris szoftver keretrendszer (iRob Surgical Automation Framewok, irob-saf) támogatja. A jelölt munkájának része objektumok detektlása és pozíciójának becslése RGB-D kamera felhasználásával, a gyakorlófeladat elvégzéséhez szükséges munkafolyamat implementációja, illetve a kész megoldás validációja.

A feladat részletezése:

• A robotsebészeti automatizálás szakirodalmának áttekintése
• A ROS, da Vinci Sebészeti Robotrendszer, a DVRK platform és az irob-saf keretrendszer megismerése;
• A használt RGB-D kamera megismerése;
• A kulcsobjektumok detektálása és 3D pozíciójuk becslése;
• A látórendszer beépítése és integrálása a DVRK kutató rendszerbe és az irob-saf keretrendszerbe;
• A sebészeti gyakorlófeladat automatikus végrehajtásához szükséges munkafolyamat magasszintű implementációja;
• Teszek futtatása, az eredmények kiértékelése.
  

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal Intelligens Robottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal.

A téma leírása nagy vonalakban:

A Robot-Asszisztált Minimál Invazív Sebészet (RAMIS) beavatkozások elterjedése forradalmasította a sebészet gyakorlatát, számos beavatkozás elvégezhető apró metszéseken bevezetett, távolról irányított eszközök segítségével. Az új technika használata azonban új kihívások elé is állította a sebészeket, számos részfeladat végrehajtása túlságosan időigényessé vált. Sokan úgy gondolják, hogy a következő lépés a sebészet fejlődésében e részfeladatok automatizálása lehet. A részfeladat-szintű automatizálás egyik legnagyobb kihívása a milliméter alatti pontosság elérése a kép által vezetett manipulátorokkal.

A jelölt feladata a szakirodalomban fellelhető technikák alapján szem-kéz regisztrációs alkalmazás fejlesztése, melyhez a Bejczy Antal Intelligens Robottechnikai Központban rendelkezésre áll egy da Vinci sebészeti robotrendszer, és annak nyílt programozását lehetővé tévő da Vinci Research Kit (DVRK), illetve a jelölt munkáját Robot Operating System (ROS) alapú moduláris szoftver keretrendszer (iRob Surgical Automation Framewok, irob-saf) is támogatja. A jelölt munkájának része a kész megoldás pontosságának vizsgálata.

A feladat részletezése:

• A robotsebészeti automatizálás és kapcsolódó szem-kéz regisztrációs módszerek  szakirodalmának áttekintése
• A ROS, da Vinci Sebészeti Ropbotrendszer, a DVRK platform és az irob-saf keretrendszer megismerése;
• Hatékony szem-kéz regisztrációs módszer elméleti kidolgozása;
• A szem-kéz regisztrációs módszer implementációja és integrálása a DVRK kutató rendszerbe és az irob-saf keretrendszerbe;
• Kísérletsorozatok, mérések lebonyolítása, az eredmények kiértékelése.

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal Intelligens Robottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal.

A téma leírása nagy vonalakban:

Az elmúlt három évtizedben a sebészet fejlődését meghatározta a Robot-Asszisztált Minimál Invazív Sebészet (RAMIS) beavatkozások elterjedése. Az új technika segítségével a beavatkozások jelentős hányada elvégezhető apró metszéseken keresztül bevezetett eszközökkel, az operáció területét endoszkópos kamera képen követve. A nyitott beavatkozások és a hagyományos Minimál Invazív Sebészeti (MIS) technikák során gyakori, hogy a sebész tapogatózás (palpáció) alapján azonosít bizonyos anatómiákat vagy elváltozásokat, daganatokat, melyek keménysége eltér a környező szövetektől. Sajnálatos módon a mai napig nem létezik olyan klinikai RAMIS rendszer, mely haptikus visszacsatolást biztosítana a sebész számára. A sebész munkájának támogatásán túl a szenzorral gyűjtött adatok a sebészeti adattudomány számos területén is felhasználhatóak.

A jelölt feladata palpációs szenzor fejlesztése a da Vinci Sebészeti Robotrendszerre, mely alkalmas palpációs vizsgálatok lefolytatására. A jelölt rendelkezésére áll a Bejczy Antal Intelligens Robottechnikai Központban található da Vinci sebészrobot, és annak nyílt programozását lehetővé tévő da Vinci Research Kit-en (DVRK).  A robot alacsony szintű irányítását Robot Operating System (ROS) alapú moduláris szoftver keretrendszer (iRob Surgical Automation Framewok, irob-saf) támogatja. A jelölt munkájának része különböző keménységű komponenseket tartalmazó szilikon fantomok palpációs vizsgálatán keresztül a kész szenzor validációja.

A feladat részletezése:

• A robotsebészet és kapcsolódó palpációs vizsgálatok szakirodalmának áttekintése
• A ROS, da Vinci Sebészeti Robotrendszer, a DVRK platform és az irob-saf keretrendszer megismerése;
• A szakirodalmi módszerek alapján palpációs szenzor tervezése;
• A palpációs szenzor megépítése, hardveres és szoftveres integrációja;
• Palpációs vizsgálatok végzése fantom környezetben, a mérések kiértékelése, a fejlesztett szenzor validációja.

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal Intelligens Robottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal.

A téma leírása nagy vonalakban:

A Robot-Asszisztált Minimál Invazív Sebészet (RAMIS) beavatkozások alapja, hogy a sebész a műtétet metszéseken keresztül bevezetett távolról vezérelt eszközökkel végzi, az operáció területét endoszkópos kamera képen követve. A robotizált teleoperációs rendszerek jelenléte lehetővé teszi a sebész kézmozdulatainak rögzítését. Az így nyert adatok a sebészeti adattudomány számos területén felhasználhatóak, mint a sebészeti készségek felmérése, vagy a sebész figyelmének, kognitív terhelésének monitorozása.

A jelölt feladata fantom környezetben végezhető kísérlet tervezése, és lebonyolítása, a Bejczy Antal Intelligens Robottechnikai Központban rendelkezésre álló da Vinci sebészroboton, és annak nyílt programozását lehetővé tévő da Vinci Research Kit-en (DVRK) emberi mozgásminták gyűjtése. A feladat része a mozgásminták feldolgozása, jellemzők kinyerése, illetve munkafolyamatok szegmentációja.

A feladat részletezése:

• A robotsebészettel, robotsebészeti mozgásmintákkal kapcsolatos szakirodalom áttekintése;
• A ROS, da Vinci Sebészeti Robotrendszer, a DVRK platform és az irob-saf keretrendszer megismerése;
• Kísérlet tervezése, fantom környezet megépítése, az adatgyűjtésre használható infrastruktúra összeállítása;
• Kísérletek elbonyolítása, emberi mozgásadatok rögzítése;
• A rögzített mozgásadatok feldolgozása, többletinformáció kinyerése az irodalomban azonosított módszerek alapján.

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal Intelligens Robottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal.

A téma leírása nagy vonalakban:

Az elmúlt évtizedekben a Robot-Asszisztált Minimál Invazív Sebészet (RAMIS) beavatkozások elterjedése számos áttörést hozott a sebészetben. Az új technika segítségével a beavatkozások jelentős hányada elvégezhető apró metszéseken keresztül bevezetett eszközökkel, az operáció területét endoszkópos kamera képen követve. A sebészek számára a RAMIS irányzat az előnyei mellett kihívásokat is jelent, számos részfeladat az operátor számára túlságosan komplexé vagy időigényesé vált. Az aktuális robotsebészeti kutatások jelentős része e részfeladatok automatizálásával foglalkozik, hogy ezzel is csökkentsék a sebészekre nehezedő kognitív terhelést. Míg merev szöveteket érintő automatizált megoldások (a pontos regisztráció lehetősége miatt) már léteznek, a lágy szöveteken végzett beavatkozások komoly kihívást jelentenek az automatizálás szempontjából. A jelenleg intenzív kutatási fázisban lévő megoldások szinte kizárólag a részleges automatizálás kategóriájába sorolhatók, így elengedhetetlen a sebész általi folyamatos felügyelet.

A jelölt feladata sebészeti gyakorlófeladatok autonóm végrehajtásához hatékony ember-gép interfész fejlesztése, melyhez a Bejczy Antal Intelligens Robottechnikai Központban rendelkezésre áll egy da Vinci sebészeti robotrendszer, és annak nyílt programozását lehetővé tévő da Vinci Research Kit (DVRK). A részfeladat autonóm végrehajtását Robot Operating System (ROS) alapú moduláris szoftver keretrendszer (iRob Surgical Automation Framewok, irob-saf) támogatja. A jelölt munkájának része hatékony kommunikációs módszer kidolgozása a sebész és az autonóm rendszer között, a módszer implementációja és a meglévő rendszerbe való integrációja, illetve a kész megoldás validációja.

A feladat részletezése:

• A robotsebészeti automatizálás és ember-gép interfészek szakirodalmának áttekintése
• A ROS, da Vinci Sebészeti Robotrendszer, a DVRK platform és az irob-saf keretrendszer megismerése;
• Hatékony ember-gép interfész elméleti kidolgozása;
• Az ember-gép interfész implementációja és integrálása a DVRK kutató rendszerbe és az irob-saf keretrendszerbe;
• Kísérletsorozatok, mérések lebonyolítása, az eredmények kiértékelése.

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal Intelligens Robottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal.

Hasonlítsa össze az ingyenesen elérhető informatikai rendszerek monitorozására használható megoldásokat. Tervezzen és valósítson meg egy monitoring rendszert adatbázis szerver, webszerver és egy tetszőleges saját fejlesztésű alkalmazás monitorozásához.

Hasonlítsa össze az ingyenesen elérhető adatbázis rendszereket a nagy rendelkezés állás szemszögéből, tervezzen meg és valósítson meg egy ilyen rendszert. A replikációs faktor minimum három legyen. Készítsen el egy használtai útmutatót a rendszer üzemeltetéséhez, leállás nélküli frissítéséhez (no-downtime), rendszeres mentéséhez (full backup, incremental backup) és visszaállításához (point-in-time restore). Adjon megoldást a rendszer teszteléséhez is.

Tervezzen és valósítson meg egy olyan programot, amely speciális hardver használata nélkül képes szimulálni egy gesztusverzérlő eszköz működését. A program előre felvett gesztusokkal működjön. A felhasználónak legyen lehetősége rögzítésre, a felvett mozdulatok módosítására és azok tetszőleges módon való visszajátszására, adjon lehetőséget több gesztus egymás után illesztésére, vágására. Rendelkezzen a program felhasználóbarát grafikus felülettel.

Tervezzen meg és készítsen el egy olyan megoldást, amely egy rádió-távirányítású eszközt átalakítva a 3D-s gesztusvezérlőből származó adatok felhasználásával képes irányítani.

Tervezzen meg és készítsen el egy olyan alkalmazást, amely a 3D-s gesztusvezérlőből származó adatok felhasználásával vezérli a prezentációkat. A gesztusok felismeréséhez a mesterséges intelligencia eszközeit használja.

Tervezzen és valósítson meg egy a környezet érzékelésére alkalmas rendszert. A tervezés során a Kinect szenzort használja fel a szenzor környezetének háromdimenziós pontfelhőjének elkészítésére.  Oldja meg a különböző pozíciókban készült pontfelhők egymáshoz illesztését, hogy nagyobb terület érzékelése is lehetséges legyen. Tervezze és valósítsa meg a rendszerét.

Tervezzen és valósítson meg olyan érzékelő és beavatkozó eszközöket amikkel egy okosotthont lehet felépíteni. Az eszközök egy központi egységhez csatlakoztatásával távolról legyen vezérelhető és figyelhető a rendszer. Törekedjen az önálló energiatakarékos modulok tervezésére, amik könnyen csatlakoztathatóak és leválaszthatóak legyenek a meglévő rendszerben. Tervezze és valósítsa meg a rendszerét. 

Tervezzen és valósítson meg egy önvezető autót. A jármű legyen képes felismerni az útjába kerülő akadályokat, majd ezeket kerülje ki, hogy eljusson egy megadott célterületre. Válassza ki a feladat megoldásához legmegfelelőbb szenzorokat és vezérlő elektronkát. Tervezze és valósítsa meg a rendszerét. 

Felhasználó és YouTube reklámok korrelációjának vizsgálata, elemzése

A YouTube-on megjelenő hirdetések pontosságának vizsgálata

YouTube reklámok blackbox elvű tesztelése, elemzése

A feladat leírása:

A frisspiacra szánt gombát jelenleg, kizárólag kézzel szüretelik. Ennek eredményeként a gombaipar nagymértékben függ az emberi munkaerőtől. A gombatelepek működési költségeinek mintegy fele a munkaerőköltség, amely főként a betakarítási költségekből áll. Az emelkedő bérek, a munkaidő és a munkakörülmények szigorúbb figyelembevétele is növeli a fizikai munka problémáit. Ezen okok miatt nagy szükség van a betakarítás automatizálására. Az automatizálás első lépése az egyes gombák detektálása gépi látás eszközök segítségével, valamint a környezeti paraméterek folyamatos mérése. Detektálás alatt olyan érzékelő eszköz használatát értjük, amelynek segítségével beazonosíthatók az adott feltételeknek megfelelő gombafejek és könnyebbé válik a szüretelés folyamata. A hallgató feladata, hogy megtervezze ezt az eszközrendszert és kisminta modellen megvalósítsa a monitorozó rendszert.

A feladat részletezése:

• Bevezetést, a téma választásának indoklását;
• Gombatermesztés jelenlegi technológiai lépéseinek és körülményeinek ismertetését;
• A gombatermesztés automatizálásáról szóló szakirodalom áttekintését;
• A termesztési paraméterek monitorozásához kiválasztott, szükséges szenzorok és a gépi látás megvalósításához az eszközök leírását;
• Könnyen telepíthető szenzor és kamera rendszer hardveres és szoftveres megtervezésének dokumentálását a termesztési körülmények figyelembevételével;
• A tervezés lépéseinek dokumentálását és a működő minta rendszer bemutatását;
• Összegzést;
• További fejlesztési ötleteket.

A feladat leírása

A komplex mechatronikai rendszerek egyre nagyobb mértékben hagyatkoznak szenzorok, szenzorrendszerek méréseire. Ezek rendszerint aszinkron, különböző zajjal, esetenként drifttel képesek mérni a rendszer bizonyos tulajdonságait. A szűrés feladata ezeket a tulajdonságokat jól leíró modell alapján optimális becslést adni a rendszer állapotára, például a lokalizációs feladat esetén a mozgásállapotra.

Az utóbbi évtizedekben a nemzetközi közösség rendkívül széleskörű kutatást végzett a témában. A diplomamunka ezen módszerek közül a fő irányok azonosítása, megértése és összehasonlítása az egyetemen fejlesztett PlatypOUs mobil robot platform mozgásadatai alapján offline és összemérve az eljárások hatékonyságát a jelenleg használt programcsomagokkal.

A feladathoz szükséges ismeretek:

• C++ és MATLAB (vagy Python) programozási ismeret
• Git verziókövetési rendszer
• Irányítástechnikai / irányításelméleti ismeretek (állapottér modell, szimuláció, szűrés)
• Sztochasztikus számítások (várható érték, szórás) ismerete

A feladat részletezése:

1.  A lineáris/kiterjesztett/unscented Kalman-szűrő módszerek alapjainak megismerése;
2. A kapcsolódó szakirodalom feldolgozása, az összehasonlítandó módszerek kiválasztása;
3. Lokalizációs modell(ek) kidolgozása;
4. A platform megismerése, tesztadatok rögzítése;
5. A szűrési eljárások implementációja, tesztelése és optimalizációja a tesztadatok alapján;
6. Konklúzió levonása, összehasonlítás a jelenleg használt eljárással;
7. A legjobb eljárás implementációja ROS komponensként;
8. Eredmények kiértékelése, publikálása.

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatásokba.

A feladat leírása

Az ipari robotkarok rendkívül jó ismétlési pontossággal rendelkeznek, de abszolút pontosságuk, ami megadja hogy megadott elmozdulást/elfordulást mekkora pontossággal képes megvalósítani. Ez a számításhoz használt robotmodelltől függ, amit a gyártók kalibrálnak és megkísérli lekövetni a nominális modelltől való eltéréseket és középértéket adni a rugalmas deformációk, hajtáslánc bizonytalanságai miatt pontatlanságokra.

Ez rendszerint 5-10x nagyobb pontatlanságot okoz, mint a robot ismétlési pontossága. Ez a robotmodell fejlesztésével javítható. A robotika korai időszaka óta fejlesztettek erre módszereket, mind a robot geometriai leírására, mind a további bizonytalanságra. A teljesség igénye nélkül ezek egyike, hogy nem a teljes munkatérre tervezik a modellt, hanem csak egy szűk zónájára, ahol pontos műveletekre van szükség. Ezek a zónák közötti fuzzy interpoláció is izgalmas kérdés. Valamint a hagyományos geometriai modell kiegészítése egy soft computing réteggel a további tulajdonságok leírására is eszköze lehet a kalibrációnak.

A kérdés a biológiai minták kezelése során merült fel, ahol a helyzetet bonyolítja, hogy ebben az esetben a felszerelt kamera alapján történik az üveglemezek azonosítása. A cél a robotmodell és a kalibrációs folyamat fejlesztése a pontosabb megfogás érdekében.

A feladathoz szükséges ismeretek:

• C++ és MATLAB (vagy Python) programozási ismeret
• Git verziókövetési rendszer
• Robotmodellezési alapismeretek ismeretek (Denavit-Hartenberg paraméterek)
• Optimalizációs módszerek

A feladat részletezése:

1.  A Denavit-Hartenberg modell és a kapcsolódó újabb módszerek (pl. Hayati) paramétereinek, a rájuk épülő kalibrációs módszerek megismerése;
2. A kapcsolódó szakirodalom feldolgozása;
3. Fejlesztési terv kidolgozása;
4. Adatgyűjtés a robotkarral;
5. A kalibrációs eljárás implementációja, tesztelése és optimalizációja az adatok felhasználásával;
6. Konklúzió levonása, összehasonlítás a jelenleg használt eljárással;
7. Eredmények kiértékelése, publikálása.

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatásokba.

A távjelenlét, azaz távoli környezetből származó audiovizuális (és potenciálisan egyéb modularitásokból származó) jelek feldolgozása és intuitív prezentálása.

Az ilyen rendszerek ideálisak szintetikus vagy valós környezetben történő aktivitásra. Távjelenlét használatával az alany virtuálisan lehet jelen egyébként elérhetetlen vagy potenciálisan veszélyes szituációkban.

A feladat célja egy mobil roboton elhelyezett 3D kamera képének továbbítása egy virtuális valóság fejszett lencséire. Valamint a kamera mozgatása a fejszett mozgásának megfelelően, ezáltal kialakítva a távjelenlét élményt. Az elkészült rendszerben az alany irányítja a roboton lévő kamerát a fej mozgásával, miközben elmerülhet a robot nézőpontjából látható 3D sztereó látványban.

Feladatok:

-Irodalom áttekintése

-A kamera térbeli képének továbbítása VR szemüvegre

-Orientációs adatok kinyerése egy VR szemüveg szenzoraiból

-Egy 3D kamera szoftveres mozgatása 2 tengelyen

-A szemüveg és a kamera összekapcsolása

-Dokumentáció készítése

Feladat leírása:

Az elektromágneses hullámokra alapuló adattovábbítási módszerek, mint a Wi-Fi, 4G, 5G, vagy Bluetooth, nem használhatók víz alatti kommunikációra. Ehelyett ultrahanggal, víz alatti hangszóró (szonár) és mikrofon segítségével, hang alapú moduláció alkalmazásával valósítható meg az adatátvitel.

A feladat célja egy erre alkalmas hangszóró és mikrofon megtervezése és megépítése (elektronika, vízálló tokozás), hang modulációs protokoll (fizikai kommunikációs réteg) megtervezése és implementálása, illetve a hangszóró/mikrofon illesztése valamilyen programozható, power bank-ról üzemeltethető számítási egységhez (pl. Raspberry Pi Zero + GPIO interface).

Asztalosipari szoftver tervezése és fejlesztése lapszabásminta optimalizálás funkcionalitással

A feladat nagyvonalú leírása

Hálózat megtervezése, szolgáltatások és eszközök kiválasztása, költségterv készítése – persze specifikáció alapján. A tervezés és beüzemelés lehet két külön szakdolgozat is

A feladat nagyvonalú leírása

Megoldás keresése egyszerű és alapos dokumentációkészítő és tároló megoldásra – ez lehet kettő is – pl valami Wiki + Moodle. Cl how-to-use-ok és oktatóanyagok (írt, videós) megfelelő tártolása és szolgáltathatósága.

A feladat nagyvonalú leírása

Online segítségnyújtásra alkalmas szoftverek, szolgáltatások összehasonlítása (pl TeamViewer, Anydesk, saját megoldás, stb).

A feladat nagyvonalú leírása

A IT biztonsági csoport weboldalához egy saját chatbot készítése, ami akár az alap biztonsági problémaköröket megválaszolja vagy megfelelő helyre irányítja, persze lehetőséget adva az operátornak a beavatkozásra. Akár lehet két hallgató is, egyik a megvalósításért, másik a kérdésekért és azok felépítésért felel.

A feladat nagyvonalú leírása

A beérkező feladatok felvételének automatizálása: levelezőből, web formról, telefonközpontba érkező kérések beemelése, feladatkiosztása, jelzése

A feladat nagyvonalú leírása

Megfelelő jegykezelő vagy servie desk szolgáltatás kiválasztása – különösen kiemelt igény a sokrétű kapcsolódás levelezéssel, web-formokkal, stb (api vagy más megoldás). Ez lehet összehasonlítás szolgáltatók saját üzemeltetésű rendszere és saját üzemeltetésű rendszerrel. A kapcsolhatóság és fejleszthetőség miatt lehet szerencsésebb jobban megnézni a saját üzemeltetésűeket alaposabban

A feladat nagyvonalú leírása

Teljes mértékben hardver független, teljesen szolgáltató által hosztolt megoldás vagy saját üzemeltetésű call centerek összehasonlítása bekerülési érték, havi költség és feature-ök szempontjából.

A feladat nagyvonalú leírása

Egy IT kérdéseket megválaszoló call center kutatói feladatok részletes folyamatainak kutatása, tervezése. Magában foglalja a munkaszervezési feladatok ellátását, az időbeosztást, a beszerzések, HR ügyintézések és ellenőrzések folyamatát.

A feladat nagyvonalú leírása

Egy IT kérdéseket megválaszoló call center kutatói feladatok részletes folyamatainak kutatása, tervezése. Magában foglalja a kapcsolódó IT specifikus témakörök, újdonságok, nagyobb körben használandó technológiák kutatását, tesztelését, dokumentálását, publikálását (saját körben, széles körben)

A feladat nagyvonalú leírása

Egy IT kérdéseket megválaszoló call center oktatói feladatok részletes folyamatainak kutatása, tervezése. Magában foglalja az oktatói anyagok készítését (publikus, privát), oktatások (publikus, privát – online, offline) megtartását és szakmaibb tapasztalat megosztó (how-to-use) dokumentációk készítését, validálását

A feladat nagyvonalú leírása

Egy IT kérdéseket megválaszoló call center IT szakértői feladatok részletes folyamatainak kutatása, tervezése. Magában foglalja a feladatok átvételét, feladatmegoldást, feladat továbbítást, feladat dokumentációt és szakmaibb tapasztalat megosztó (how-to-use) dokumentációk készítését, validálását.

A feladat nagyvonalú leírása

Egy IT kérdéseket megválaszoló call center operátori feladatok részletes folyamatainak kutatása, tervezése. Magában foglalja a feladatfevételt, ügyfél-kapcsolattartást, feladatmegoldást, feladat továbbítást, feladat dokumentációt és egyszerűbb tapasztalat megosztó (how-to-use) dokumentációt.

A feladat nagyvonalú leírása

Egy IT kérdéseket megválaszoló call center folyamatainak átfogó kutatása, tervezése. Magában foglalva a call center, a szakmai támogatás, az oktatás, a kutatás és szervezés feladatokat. Egy átfogó, de részletektől mentes terv dolgozata lehet.

Látássérültek és önkéntes segítők kommunikációjára számos alkalmazást, illetve szolgáltatást fejlesztettek.

Ezen alkalmazások nagyon hasznosak, azonban nem fednek le minden igényt és helyzetet, további fejlesztések kívánatosak.

A szakdolgozat célja további lehetőségek, és erre megoldások keresése, továbbá bizonyos fejlesztésekre szoftver koncepció és prototípusok fejlesztése.

Konkrét szoftver fejlesztési feladat helymeghatározás alapú információk közlése segítőkkel, amikor erre szüksége vagy igénye van a látássérülteknek, és a legközelebbi vagy leggyorsabban segíteni képes segítő elérése.

Konkrét szoftverfejlesztési feladat, hogy ne csak humán segítőkkel, hanem virtuális asszisztensekkel kössünk össze látássérülteket, valamint intelligens eszközökkel is.

A látássérültek számára elsősorban okostelefonon használható alkalmazásokra van szükség, viszont intelligens szoftver támogatással, a mesterséges intelligencia és a cloud computing lehetőségeinek felhasználásával.

A szakdolgozatnak áttekintést kell adni a már létező, elterjedtebb szoftvermegoldásokról és szolgáltatásokról, és fejlesztés során új, még nem létező megoldást kell alkalmazni, vagy újszerű jobb megoldást adni létező megoldásokra.

A Moodle-rendszerhez kellene nyílt kódú — open source — megoldást, konvertert készíteni, mellyel MS Word, illetve Openoffice/Libreoffice irodai programok adatállományaiból (.DOC, DOCX, .ODT) lehet a Moodle-be, vagy a Moodle-ból adatokat kommunikálni (pl. tesztek szövegeit).

A szakdolgozat célja, hogy object storage megoldásokat, illetve object storage-ok kezelésére szolgáló Szabad szoftvereket elemezzen és hasonlítson össze.

A szakdolgozat tárgyalja azt, hogy mire lehet és mire érdemes object storage-okat használni, különböző felhasználási szempontokat tárgyal, ezekre esettanulmányokat ír le (pl. nagy teljesítményű world-wide elérhető object storage szolgáltatás hot és kritikus adatok kezelésére vs. cold adatok kezelése privát cloudban stb.).

Elsősorban S3-kompatibilis object storage megoldások összehasonlítása a cél, az összehasonlítási szempontot többrétűek, így teljesítmény, hibatűrés, hatékonyság/költséghatékonyság, biztonság, kiforrottság, valamint egyszerűség, használhatóság, továbbá támogatás színvonala.

Nem a nagy publikus cloud szolgáltatók, hanem privát üzleti felhasználók által üzemeltethető megoldásokra kíván a szakdolgozat összehasonlítást és iránymutatást adni.

A szakdolgozatnak tárgyalni kell a trendeket, a saját (privát cloud) object storage kiszolgálás megvalósítás vs. public cloud object storage szolgáltatás igénybe vételét össze kell hasonlítani.

A szakdolgozatnak bevezetésképpen tárgyalni kell a file, block, object storage tárolást, illetve adatbázisokban történő adattárolást, meg kell magyarázni mikor melyiknek van létjogosultsága, illetve mikor melyiket célszerű alkalmazni. Az említett technológiákról egy rövid történelmi ismertetőt, kronológiai táblázattal is várunk a szakdolgozatba.

Felhőszolgáltatók a náluk tárolt adatainkért korlátozott felelősséggel tartoznak, jellemző mind IaaS, mind PaaS, de SaaS szolgáltatóknál is az ún. osztott felelősség modell (shared responsibility model) alkalmazása, miszerint a szolgáltató felel a szolgáltatása nyújtásért, annak elérhetőségéért, de az adatokért elsősorban az ügyfelek a felelősek.

A szakdolgozat célja összetett,

• egyrészt az ügyfelek ismereteinek és tudatosságának a vizsgálata, mennyire vannak tisztában, hogy felhőben tárolt adataik védelméről maguknak is gondoskodniuk kellene,
• másrészt felmérni a különböző kockázatokat és eshetőségeket, melyek a felhőszolgáltatások esetén az adatokra veszélyt jelentenek,
• harmadrészt mit és hogyan tehetnek a felhasználók a felhőben tárolt adataik védelme érdekében.

Átfogó elemzés a cél, mely üzleti publikus IaaS, PaaS, SaaS szolgáltatásoktól a szociál média felhőszolgáltatásokig terjed, de a fókuszban az üzleti felhasználók adatai vannak.

Ismereteink szerint felhőszolgáltatásokban tárolt adatok védelmére nincs univerzális megoldás, konkrét Microsoft 365, Google Workspace stb. szolgáltatások esetén a rendelkezésre álló szoftveres megoldások és szolgáltatások jellemzően mind bizonyos hiányosságokkal rendelkeznek. A szakdolgozat célja az is, hogy ilyen hiányosságokat, réseket – teljesség igénye nélkül – feltárjon, ezek kezelésére javaslatokat tegyen, akár kerülő megoldásokra, akár arra, hogy mi legyen az elfogadható kockázat.

A szakdolgozatban a mentésre, archiválásra, szolgáltatói outage kezelésére, és katasztrófa felkészülésre/tervezésre kell mindenekelőtt fókuszálni.

A felhő alapú virtuális asztali infrastruktúra (VDI) a klasszikus vékony kliens infrastruktúra korszerű változata. Célja, hogy a felhasználók tetszőleges (jellemzően HTML5 alapú) kliens környezetből nagy teljesítményű asztali számítási erőforrásokhoz, esetenként pedig komplett informatikai környezetekhez férhessenek kényelmesen hozzá.

A hallgató feladata egy deklaratív konfigurációs leírás (pl.: YAML szövegfájl) alapján meghatározott komponensekből, illetve ezek között meghatározott hálózati kapcsolatokból álló virtuális gép infrastruktúra létrehozása egy választott felhő API (pl.: OpenStack Nova) segítségével, majd a létrehozott infrastruktúra egyes elemeihez távoli virtuális asztal hozzáférés biztosítása a felhasználók számára (pl.: Apache Guacamole segítségével).

A dolgozatnak tartalmaznia kell:

1. A felhő alapú virtuális asztali infrastruktúrákkal kapcsolatos szakirodalmi kutatás eredményeit,
2. A feladatkiírásnak megfelelő megoldás tervezési, kivitelezési és tesztelési szempontrendszerét,
3. A kidolgozott szempontok alapján elkészített VDI környezet rendszer tervezési és implementációs dokumentációját,
4. A létrehozott megoldás értékelését az előzetesen meghatározott kritériumok alapján,
5. a feladat megvalósításának értékelését, valamint az esetleges továbbfejlesztési lehetőségek kifejtését

Az információbiztonsági szakemberek számára jelentős terhelést okoz a különböző gyártói és független forrásokból nyilvánosságra hozott sérülékenységi és fenyegetettségi információk közti eligazodás.

A rendkívül sok formátumban, gyakran Szabad szöveges szerkezetben (strukturálatlanul) elérhető adatok webes forrásokból történő begyűjtése (scraping), illetve egységes szerkezetbe foglalása (mapping), emellett az adatok tisztítása és gazdagítása jelentős tervezési és implementációs erőfeszítéssel valósítható meg.

A dolgozat során részletesebb elemzésre kiválasztott adatforrások lehetnek például: Twitter (REST API), Reddit (REST API), gyártói vagy független hírportálok (RSS/ATOM), automatizált webbányászat (web spider/crawler/bot)

A dolgozatnak tartalmaznia kell:

1. az adatgyűjtés, adatleképzés, adattísztítás és adatgazdagítás szakirodalmi hátterét,
2. a strukturált fenyegetettségi és sérülékenységi információk szintaktikai és szemantikai jellemzőit bemutató irodalomkutatás eredményeit
3. az előállítani kívánt adathalmazzal kapcsolatban fennálló minőségi elvárásokat és ezek mérési módszerét,
4. legalább három független formátumú strukturálatlan sérülékenységi vagy fenyegetettségi adatforrás inkrementális gyűjtésének és elemzésének kiviteli terveit,
5. a kidolgozott szempontok alapján elkészített adatgyűjtő rendszer tervezési és implementációs dokumentációját,
6. a begyűjtött adathalmaz minőségének értékelését az előzetesen meghatározott kritériumok alapján,
7. a feladat megvalósításának értékelését, valamint az esetleges továbbfejlesztési lehetőségek kifejtését

Napjainkban egyre jobban terjednek az 5G vagy Wifi6 (IEEE 802.11ax) képes eszközök, ezért mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy ipari (IoT, I4.0) környezetben melyiket és milyen alkalmazásokra érdemes használni.

A hallgató feladata olyan szimulációs és teszt környezet kidolgozása, amelyben különböző mérési eljárások tekintetében vizsgálni lehet mind a Wifi6 mind pedig az 5G rendszereket. A feladat során a hallgatónak ismertetnie kell azokat a szempontokat, amik alapján érdemes a két rendszert összehasonlítania és meg kell valósítania ezeknek a szempontoknak a segítségével a két rendszer összehasonlító mérését és elemzését.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:

1. a Wifi 6 és az 5G rendszerek bemutatását, kitérve ezeknek az előnyeire és hátrányaira,
2. ismertetni kell az I4.0 és az IoT fogalmát azok felhasználási területeit,
3. az irodalomkutatás alapján megfogalmazott elvárásokat és a két rendszer összehasonlításának a szempontjait,
4. a kidolgozott szempontok alapján elkészített teszt rendszer bemutatását,
5. a teszt rendszerben megvalósított méréseket, a rendelkezésre álló mérőműszerek segítségével (a mérés elvégezhető lesz a SZTAKI vagy Óbudai Egyetem 5G laborjaiban),
6. a megvalósított mérések alapján a két vezeték nélküli átviteli rendszer összehasonlító elemzését,
7. az elemzés alapján az egyes rendszerek használatához javasolt ipari és IoT alkalmazási területeket
8. javaslatot esetlegesen más a méréshez rendelkezésre nem álló, de az ipari világban esetlegesen már kapható mérőműszerek segítségével megvalósítandó teszt esetekre és összehasonlító mérési eljárásokra

Az ingyenesen használható felhőalapú rendszerek esetében is kiemelt kihívásként jelenik meg látássérült emberek támogatása ezeknek a szoftvernek a használhatóságát illetően.

A hallgató feladata az ingyenes használható felhőalapú rendszerek, különösen az OpenStack felhő operációs rendszer vizsgálata informatikai akadálymentesítés szempontjából, különös tekintettel a WCAG szabvány különböző szintjeire. További feladat a rendszer alapvető használatához szükséges modulok akadálymentesítése és az elkészített kiegészítések dokumentálása.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:

1. az informatikai akadálymentesítés szabványainak bemutatását,
2. az OpenStack rendszer vizsgálatát informatikai akadálymentesítés szempontjából, különös tekintettel a WCAG szabványokra,
3. az akadálymentesítésre szoruló modulok részletes listáját
4. a rendszerhez elkészített akadálymentes kiegészítő megoldásokat (patch-ek)
5. a kiegészítő patchek dokumentációját
6. az elkészített megoldások látássérültek számára szóló tesztek eredményeit

A világon és így Európában is egyre nagyobb az energia éhség az adatközpontok, géptermek, de még kisebb cégek és vállalkozások saját szerver termeiben is. Léteznek már nagyon sokféle okos áram és egyéb mérők, amelyek segítségével folyamatosan nyomon lehet követni az energia felhasználást, akár rack szekrényenként is és ezáltal meg lehet tudni, mely helyen kell csökkenteni az energia felhasználást, akár újabb kisebb energiafelhasználású szerverek cseréjével.

A hallgató feladata olyan webes felületen követhető adatgyűjtő eljárás kidolgozása, melyből energiafelhasználási trendek keletkeznek és a döntéshozók számára megfelelő segítséget nyújt a szűk keresztmetszetek felismerésére és a szükséges beavatkozások megtételére.

A dolgozatnak tartalmaznia kell:

1. az adatközpontok, géptermek, szervertermek fogalmának ismertetését,
2. az elterjedt okos mérők típusait és az okos mérők fogalmát, az általuk kinyerhető adatokat különösen koncentrálva a dolgozat során felhasznált okos mérők tulajdonságaira,
3. a mérendő adatok kiválasztásának szempontjait,
4. az adatgyűjtő alkalmazás és az okosmérők között használt adatátviteli protokoll kiválasztási szempontjait és a megvalósítás során használt protokoll bemutatását,
5. az adatgyűjtő weblap tervezési szempontjait,
6. a trend elemzéshez szükséges online grafikonok elkészítését,
7. az elkészült rendszer dokumentációját,
8. javaslatot az elkészített rendszer további fejlesztésére

A különféle fitnesz megoldásokban a szívfrekvencia mérése elterjedt szolgáltatás. A régebb óta létező – és a mai napig megbízhatóbbnak tekinthető – mellkaspántos (ECG) megoldások mellett megjelentek az optikai elven (PPG) működő eszközök is (akár karórába integrálva). A szívfrekvencia mérés során rögzített nyers adatokból szívfrekvencia-variabilitás (HRV – hearth rate variability) is származtatható, ami az idegrendszer működésének vizsgálata szempontjából fontos fiziológiás paraméter (valójában egy paraméter-halmaz, a kiindulási adatok különféle feldolgozása következtében). Az utóbbi időben a PPG mérésből származtatott PRV (pulse rate variability) érték használata is megjelent (bár az még nem egyértelmű, hogy mely szituációkban alkalmazható a HRV érték helyett a PRV érték).

A gyártók (pl. Maxim) már kész modulokat biztosítanak az optikai pulzusméréshez, azonban ezek tipikusan „nyers” adatok, amelyek további feldolgozása szükséges. Az adatok feldolgozására különféle módszerek (számítási eljárások) ismertek. A szenzorok működése több tíz paraméteren keresztül befolyásolható, a technikai paramétereken túl ezek között megtalálhatók a mérés különböző jellemzőit befolyásoló paraméterek is (ezeket a gyártói leírás részletesen taglalja).

Feladat egy piacon elérhető, I²C alapú PPG szenzor modul rendszerbe illesztése (a mikrovezérlő kártyát és a szenzor modult biztosítjuk), a különböző beállítási paraméterek és adat kalkulációs algoritmusok vizsgálata a PRV érték meghatározásához szükséges adatok kinyeréséhez. A feladat lényeges eleme ismételhető teszt mérések megtervezése és dokumentált végrehajtása.

A különféle fitnesz megoldásokban a szívfrekvencia mérése elterjedt szolgáltatás. A régebb óta létező – és a mai napig megbízhatóbbnak tekinthető – mellkaspántos (ECG) megoldások mellett megjelentek az optikai elven (PPG) működő eszközök is (akár karórába integrálva). A szívfrekvencia mérés során rögzített nyers adatokból lehetőség van szívfrekvencia-variabilitást (HRV – hearth rate variability) is származtatni, ami az idegrendszer működésének vizsgálata szempontjából fontos fiziológiás paraméter (valójában egy paraméter-halmaz, a kiindulási adatok különféle feldolgozása következtében). Az viszont a mai napig nem egyértelmű, hogy a definíció szerint ECG mérésből származtatott HRV érték és a PPG mérésből származtatott PRV (pulse rate variability) érték közötti kapcsolat eléggé erős-e ahhoz, hogy bizonyos esetekben a HRV érték helyett PRV értéket használjunk.

A szakdolgozó feladata egy olyan Android alapú megoldás elkészítése, amely képes két, BLE alapon kommunikáló eszköz (egy ECG és egy PPG elven működő szenzor) adatait párhuzamosan, hosszabb ideig (akár 10-12 órán keresztül is) folyamatosan rögzíteni és azt későbbi feldolgozás céljából valamilyen szabványos megoldással számítógép felé továbbítani. A megoldáshoz a Polar cég szenzorjai használandók (ezeket biztosítjuk), amelyek kommunikációs protokollja részletesen dokumentált (minta programokkal is támogatva).

Leírás

A megoldás célja hosszabb időn keresztül zajló, a résztvevők eredeti környezetükben, normál mindennapi tevékenységeik végzése során történő méréses adatgyűjtés kiegészítése személyek által, részben struktúrált és struktúrálatlan adatokkal (pl. iskolai környezetben a tanárok/nevelők által). Olyan mobil eszközön működő megoldás kialakítása a cél, amely részben előre rögzített elemkészlet használatával, részben Szabadon megadható információk (szöveg, hang, kép) segítségével biztosítja a megfigyelések gyors és egyszerű rögzítését. Ezen a módon olyan adatok is rögzíthetők, amelyek gépi úton történő gyűjtése az adott vizsgálat keretei között nem megoldható. A gyors és egyszerű rögzítési megoldás biztosítja, hogy az adatok rögzítése nem zökkenti ki a rögzítőt a végzett tevékenységéből. A kialakítandó rendszernek támogatnia kell az eseményekhez kötött adatrögzítést is – pl. beltéri lokáció alapján, időhöz kötötten, valamely eszköz közelébe érve vagy válaszul valamely más eszköz által generált eseményre.

Címszavak

mobil eszköz, autonóm működés, felhő alapú adatgyűjtés, szabály alapú működés, ergonómia, esemény kezelés

Mai világunkban egyre elterjedtebbek lettek a biometrikus azonosítási módszerek. A biometriai azonosításnak két ága létezik, egyik a fiziológiai mintákat vizsgálja (pl. ujjlenyomatot, íriszt), másik pedig a viselkedési mintákat (pl. hangot, egérdinamikát, billentyűzet dinamikát). A viselkedési biometria idővel jobban változik, mint a fiziológiai biometria. A hallgató feladata lesz áttekinteni a szakirodalmat a viselkedési biometria területén a mély neurális hálózatok figyelembe vételével. Feladata lesz továbbá megvalósítani egy egérdinamika alapú behatolásérzékelő és személyazonosítási rendszert mély neurális hálózatok felhasználásával. A hallgatónak feladata különböző típusú mély neurális hálózatok kialakítása és teljesítmény analízise a probléma céljának megfelelően. A feladat része egy szoftver elkészítése, ami képes egérmozdulatok gyűjtésére és döntéshozás elvégzésére a behatolás tekintetében. A téma kidolgozásának előrehaladtával TDK-n vagy szakmai konferencián való részvétel támogatott.

Mai világunkban egyre elterjedtebbek lettek a biometrikus azonosítási módszerek. A biometriai azonosításnak két ága létezik, egyik a fiziológiai mintákat vizsgálja (pl. ujjlenyomatot, íriszt), másik pedig a viselkedési mintákat (pl. hangot, egérdinamikát, billentyűzet dinamikát). A viselkedési biometria idővel jobban változik, mint a fiziológiai biometria. A hallgató feladata lesz áttekinteni a szakirodalmat a viselkedési biometria területén a Big data megoldások figyelembe vételével. Feladata lesz továbbá megvalósítani egy egérdinamika alapú behatolásérzékelő és személyazonosítási rendszert Big data környezetben. A hallgatónak meg kell vizsgálnia különböző adatbetöltési módszereket és el kell végeznie ezek teljesítmény tesztelését. Az adatok tárolásához különböző technológiákat is figyelembe kell venni az SQL és NoSQL megoldások területén. Adatfeldolgozó komponensként a Spark használata javasolt. A téma kidolgozásának előrehaladtával TDK-n vagy szakmai konferencián való részvétel támogatott.

A megoldás célja hosszabb időn keresztül zajló, a résztvevők eredeti környezetükben, normál mindennapi tevékenységeik végzése során történő méréses adatgyűjtés kiegészítése személyek által, részben struktúrált és struktúrálatlan adatokkal (pl. iskolai környezetben a tanárok/nevelők által). Olyan mobil eszközön működő megoldás kialakítása a cél, amely részben előre rögzített elemkészlet használatával, részben Szabadon megadható információk (szöveg, hang, kép) segítségével biztosítja a megfigyelések gyors és egyszerű rögzítését. Ezen a módon olyan adatok is rögzíthetők, amelyek gépi úton történő gyűjtése az adott vizsgálat keretei között nem megoldható. A gyors és egyszerű rögzítési megoldás biztosítja, hogy az adatok rögzítése nem zökkenti ki a rögzítőt a végzett tevékenységéből. A kialakítandó rendszernek támogatnia kell az eseményekhez kötött adatrögzítést is – pl. beltéri lokáció alapján, időhöz kötötten, valamely eszköz közelébe érve vagy válaszul valamely más eszköz által generált eseményre.

A külföldön való tartózkodásokat nagyban segítené egy olyan rendszer, mely képes az elérhető banki adatok alapján megállapítani, az adott pillanatban készpénzt felvenni érdemes inkább vagy bankkártyával fizetni az üzletekben, illetve mely bankok kínálják a legjobb árfolyamokat, mennyi a marzs értéke, stb.

Ahogy egyre újabb adatbázis keretrendszerek jelennek meg, változnak a kezelési trendek is. Időről időre érdemes tehát összehasonlítani, mely rendszerek miben erősek, miben gyengék, milyen lehetőségek és veszélyforrások rejlenek bennük. Ehhez legalább három rendszert érdemes összehasonlítani azonos adathalmazon, hogy nagyjából hasonló végeredményt érjünk el összességében.

Tervezzen és valósítson meg egy WiFi technológiára épülő beltéri helyzetmeghatározó rendszert. A rendszer több előre telepített WiFi jeladó segítségével, valós időben határozza meg egy mozgó eszköz pozícióját. A teszteléshez és megvalósításhoz használja fel az Egyetemen kiépítésre került ESP alapú jeladó eszközöket.
Tervezze meg a jeladók és a vevő egység vezérlő szoftverét, valamint készítsen hozzá egy alkalmazást, amin egy előre megrajzolt térképen megjelenítésre kerül a mozgó egység pozíciója. Vizsgálja meg az elkészült rendszer pontosságát mérésekkel. Részletesen dokumentálja a tervezés, fejlesztés, megvalósítás és tesztelés egyes lépéseit.

A téma ismertetése

A panaszos, antiaritmiás gyógyszeres kezelésre refrakter pitvarfibrilláció elfogadott kezelési módja a pulmonalis vénák komplett elektromos izolációja transzkatéteres ablációval, amely történhet „pontról pontra” típusú, kontakt erő méréssel kombinált rádiófrekvenciás ablációval és új generációs cryoballon katéterrel.

Manapság számos cég fejleszti a pitvarfibrilláció ablációs kezelése során alkalmazható katétereket és az elektroanatómiai térképező rendszereket, navigációs rendszereket. Ezek közül a „pontról pontra” típusú rádiófrekvenciás ablációnál a CARTO-rendszer (Biosense Webster, Baldwin Park, Calif.) széles körben használatossá vált, amelynek során az ablációs index vezérelt abláció sikeresebbnek bizonyult, mint a csak kontakt erő vezérelt abláció.

Célunk, hogy in vitro kísérletek segítségével ex vivo sertésszíveken megvizsgáljuk az ablációs index vezérelt rádiófrekvenciás abláció során létrehozott léziók tulajdonságait..

Intézetünkben a pitvarfibrilláció abláció során bizonyos esetekben nagy energiával (40-50 W) rövidebb idő alatt történik a léziók létrehozása („high energy short duration”). Az így keletkezett léziók vizsgálata, illetve összehasonlítása in vitro körülmények között a „standard” eljárás szerint létrejött léziókkal szintén kiemelt jelentőségű lehet a klinikumban.

A vizsgálat során távlati célunk, hogy meghatározzuk, mely ablációs protokoll szerint tudunk minél tartósabb, effektívebb léziót létrehozni, a lehetőségekhez mérten minél rövidebb idő alatt. A későbbiekben vizsgálatunk az ablációs katéterek és az alkalmazott paraméterek változását, fejlesztését is elősegítheti.

Hallgató feladatai:

1. Jelenleg piacon lévő wetlab típusok áttekintése
2. Alapmérésekhez használt wetlab megtervezése
3. Elkészített wetlab tesztelése és az első mérések dokumentálása
4. Javaslattétel a wetlab továbbfejlesztésére
5. Javaslatok áttekintése költség és hatékonyság szempontjából

Hallgatói létszám: Max 2 fő

A téma ismertetése

A panaszos, antiaritmiás gyógyszeres kezelésre refrakter pitvarfibrilláció elfogadott kezelési módja a pulmonalis vénák komplett elektromos izolációja transzkatéteres ablációval, amely történhet „pontról pontra” típusú, kontakt erő méréssel kombinált rádiófrekvenciás ablációval és új generációs cryoballon katéterrel.

Manapság számos cég fejleszti a pitvarfibrilláció ablációs kezelése során alkalmazható katétereket és az elektroanatómiai térképező rendszereket, navigációs rendszereket. Ezek közül a „pontról pontra” típusú rádiófrekvenciás ablációnál a CARTO-rendszer (Biosense Webster, Baldwin Park, Calif.) széles körben használatossá vált, amelynek során az ablációs index vezérelt abláció sikeresebbnek bizonyult, mint a csak kontakt erő vezérelt abláció.

Célunk, hogy in vitro kísérletek segítségével ex vivo sertésszíveken megvizsgáljuk az ablációs index vezérelt rádiófrekvenciás abláció során létrehozott léziók tulajdonságait..

Intézetünkben a pitvarfibrilláció abláció során bizonyos esetekben nagy energiával (40-50 W) rövidebb idő alatt történik a léziók létrehozása („high energy short duration”). Az így keletkezett léziók vizsgálata, illetve összehasonlítása in vitro körülmények között a „standard” eljárás szerint létrejött léziókkal szintén kiemelt jelentőségű lehet a klinikumban.

A vizsgálat során távlati célunk, hogy meghatározzuk, mely ablációs protokoll szerint tudunk minél tartósabb, effektívebb léziót létrehozni, a lehetőségekhez mérten minél rövidebb idő alatt. A későbbiekben vizsgálatunk az ablációs katéterek és az alkalmazott paraméterek változását, fejlesztését is elősegítheti.

Hallgató feladatai:

1.RF abláció/lézió képződés biofizikai áttekintése

2. PV izoláció terápia áttekintése
3. Jelenleg a GOKVI-ban használt RF abláció áttekintése (katéterek, Carto rendszer …)
4. HPSD biofizikája
5. Mérési módszert tervezzen meg a wetlab által létrehozott léziókra vonatkozóan
6. Mérések elvégzése és dokumentálása, kiértékelése
7. Javaslattétel a mérések továbbfejlesztésére/modernizálására

Hallgatói létszám: Max 2 fő

A feladat leírása

Az elmúlt évtizedekben a távsebészet önálló kutatási, majd alkalmazási területté nőtte ki magát. 1973-ban született meg az első távsebészeti robot koncepciója a NASA-nál, majd több sikeres fejlesztést követően 2001-ben hajtották végre az első transzkontinentális beavatkozást. 2005-ben Kanadában elindult az első rendszeres robotos távsebészeti és diagnosztikai szolgáltatás, ugyanakkor a nagyobb késleltetések kezelése mind a mai napig komoly kihívást jelent.

Megfelelő algoritmusokkal, modell alapú prediktív szabályozókkal biztosítható a stabilitás és a transzparencia követelménye is nagy távolságban végrehajtott valós idejű beavatkozásoknál. A hallgató feladata szimulációkon keresztül megvizsgálni egy modellezett teleoperációs műtőrendszer kritikus tényezőit, valamint különböző predikciós eljárásokat, szabályozási algoritmusokat tervezni az adott szimulációs keretrendszeren.

A feladat részletezése:

1. A nagy távolságokra történő teleoperáció koncepciójának megismerése, a megfelelő szakirodalom feldolgozása;
2. A jelenleg alkalmazásban lévő szabályozó-tervezési módszerek megismerése, tesztelése, új lehetőségek feltárása;
3. Model-prediktív szabályozók megismerése;
4. Konkrét MPC algoritmus kiválasztása, implementálása;
5. Eredmények kiértékelése.

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal.

Az elmúlt 30 évben egyre nagyobb szerepet kapott a különböző robotok fejlesztése és alkalmazása, amelyek korábban leginkább az autóipari gyártásban játszottak szerepet. Ezen robotok a létező biztonságtechnikai előírások miatt szinte soha nem kerülhetnek fizikai kapcsolatba kezelőjükkel vagy más emberrel. Manapság viszont a rohamosan fejlődő világban az ember-központú robotikai rendszerek váltak kiemelten fontossá, ezek az úgynevezett szerviz robotok. A robotok háztartásbeli, otthoni ellátásban, vagy akár az egészségügyben való használata során új szoftveres problémák merülnek fel a közvetlen ember-gép fizikai kapcsolatból kifolyólag.

Az osztott munkatérben a robotok emberrel történő együttműködése során számos tényezőt figyelembe kell venni, és a különböző gyártók és fejlesztők elégtelen protokollokat alkalmaznak. Az ipari működésekre számos szabvány létezik, de a szerviz robotokra és az ember-gép közöztti biztonságos kapcsolatra nem léteznek megfelelő világszintű irányelvek. Ezáltal a különböző eszközök felhasználása és alkalmazása során komoly biztonsági problémák jelentkezhetnek. A hallgatói munka részeként a jelenleg fejlesztés alatt álló robotokon és eszközökön alkalmazott biztonsági protokollokat egy közös irányvonal mentén kell megvizsgálni.

A feladat részletezése:

• Biztonságtechnikai szempontból kritikus ember-gép kapcsolatok analízise (otthon-ápolás, egészségügyi alkalmazás, osztott munkatér);
• A jelenleg létező rendszerek objektív értékelése biztonságtechnikai szempontból, kifejezetten az orvosi környezetre fókuszálva;
• Mérési eljárás és kritériumrendszer kialakítása biztonságos ember-gép kapcsolat szempontjából;
• Az eredmények vizsgálata a nemzetközi szabványosítási környezetben.

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal.

A laparoszkópos műtétek (Minimál Invazív Sebészet – Minimally Invasive Surgery) során különösen nagy jelentősége van az endoszkópnak, mivel annak képe alapján végzi a műtétet a sebész. A kamera felbontása, látószöge, elhelyezkedése mind fontos. Az elmúlt 15 évben a világon egyeduralkodóvá vált a da Vinci teleoperációs, master–slave robot, amellyel évente majd  egy millió beavatkozást hajtanak végre. A BARK központban található első generációs da Vinci robot sztereo-látórendszere még az elavult, alacsony felbontású CRT technológiát használja, emiatt egy megfelelően megtervezett HD rendszerre való áttérés vált szükségessé. Ezen felül további sztereó kamerák alkalmazásával lehetővé válhat a műtéti térben az eszközök pontos 3D követése, a sebésze mozgásainak pontosabb analízise.

A feladat részletezése:

• A da Vinci sebészeti robot kamera és látórendszerének megismerése;
• 3D sztereókamera és megjelenítő rendszer elméletének kidolgozása;
• A látórendszer beépítése és a DVRK kutató rendszerbe való integrálása, kalibrációs módszerek fejlesztése;
• Teszek futtatása, az eredmények kiértékelése.

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal

Orvosi környezetben a kézhigiének hallatlan nagy jelentősége van a fertőzések megelőzésében, emiatt egyre inkább terjednek a kézfertőtleítést digitális technikával támogató rendszerek. Egy ilyen oktatóberendezés a Semmelweis Scanner, amely egy jelölt fertőtlenítő szerrel megmosott kézről UV tartományban készített kép elemzésével mutatja ki a nem megfelelően fertőtlenített területeket a kézen. Ehhez nagy hatékonyságú szegmentáló és osztályozó algoritmussokra van szükség.

A hallgatói munka során a 2D kamerákkal felvett képek színtartománybeli elemzését kell elvégezni, kézmodelleket rendelni hozzá, majd pedig egyedi felületeket illeszteni a azokra. Külön fel kell dolgozni a tenyeret illetve kézhátat. Ezeken a képeken kell jellegzetes pontokat meghatározni, ami segíti a felület illesztését, az UV alatt kirajzolódó foltok azonosítását. Feladat az eredmények minél valósághűbb bemutatása, szemléltetése.

Részletes feladatok:

• Elemezze ki a kurrens low-light-imaging képfeldolgozó algoritmusokat, ismerje meg működésüket;
• Nagyszámú mintaképre fejlesszen szegmentáló algoritmust;
• Oldja meg az eredményképek intuitív kijelzését;
• Dokumentálja a tervezés, implementálás lépéseit.

A robot asszisztált minimál invazív sebészet (RAMIS) integrálja a robotok pontosságát, precizitását és erejét az emberi problémamegoldó képességgel, így nyitva új távlatokat a 21. századi sebészetben. A da Vinci sebészeti robotrendszer – minden előnye mellett – azonban újfajta kihívások elé is állítja a sebészeket (pl. erővisszacsatolás hiánya, korlátozott látótér stb.), ezek leküzdésére fejlesztünk a sebészeket potenciálisan segítő megoldásokat. A sebész szemmozgásának követése több szempontból is hasznos (sebészeti képességfelmérés, műtőtermi kommunikáció segítése, robotvezérlés), a hallgató feladata a tekintetkövetés szoftveres finomítása, és a tekintetkövetés alapján a da Vinci Robot endoszkópjának vezérlése.

A feladat részletezése:

• RAMIS aktuális kihívásainak megismerése
• Tekintetkövető módszerek, algoritmusok megismerése
• A da Vinci Robot fejlesztői környezetébe integrált tekintetkövetés megvalósítása
• Endoszkópvezérlés megvalósítása különböző módszerekkel
• Különböző vezérlési eljárások vizsgálatára, összehasonlítására módszertan kidolgozása
• Vezérlési eljárások hasznosságának vizsgálata

Napjainkban az ipari folyamatok automatizálása már a húsfeldolgozás területén is egyre fontosabb, ez azonban több szempontból is komoly műszaki kihívásokat jelent. Az élelmiszerbiztonsági előírások, és a növények és állatok természetes biológiai változatossága miatt ezeknek a folyamatoknak a megbízható automatizálásához újfajta „okos” eszközök (kések, megfogók stb.) tervezése szükséges, melyek hardveres és szoftveres megoldásokkal biztosítják az eszközök biztonságos és megbízható működését. Jelen témakiírás egy húsipari automatizáláshoz tervezett „okos megfogó” szoftverének fejélesztésével foglalkozik, a megfogóba beépített endoszkóp-kamera képe alapján opticalflow (optikai áramlás) meghatározásával kell detektálni a céltárgy megcsúszását. A szoftverfejlesztést a megfogóba beépített Raspberry Pi compute modulra kell optimalizálni (ubuntu, python, opencv használata).

A feladat részletezése:

• Húsipari automatizálás feladatspecifikus kihívásainak megismerése
• Opticalflow alapú módszerek feltérképezése
• Szoftvertervezés: megfelelő modellek, módszerek, könyvtárak stb. kiválasztása
• Szoftverfejlesztés
• Szoftvertesztelés valós szcenáriókban

A sebészeti készségek (mind robotsebészetben, mind hagyományos minimál invazív sebészetben) egyértelműen meghatározzák a sebészeti beavatkozás kimenetelét. A sebészeti készségek lehetnek technikai (eszközök kezelése, megfelelő erők használata, stb.) és nem-technikai jellegűek (döntéshozás, helyzeti tudatosság, megküzdés a stresszel, stb.). A nem-technikai sebészeti készségek mérése nem része a klinikai gyakorlatnak, fontossága miatt azonban automatizált, objektív módszerek implementálása szükséges. A diplomamunka célja egy olyan nem-technikai készségfelmérő platform kidolgozása, mellyel a nem-technikai készségek mérhetőek. A feladathoz a módszetan adott, a munka kifejezetten a hardveres és szoftveres munkára fókuszál.

A feladat részletezése:

• Nem-technikai sebészeti készségek megismerése;
• Készségfelmére fantom szenzorillesztése (erőmérő és kamerák);
• Szenzorok szinkronizálása;
• Kísérletek előkészítése, a kísérleteket támogató szoftver fejlesztése;
• A kísérletek elvégzésében segítség, eredmények kiértékelése.

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal.

Párhuzamos kinematikai láncolatok az iparban gyors és pontos feladatok ellátására szolgálnak. Egy újfajta párhuzamos delta robot modellezése a cél, amelyhez a megfelelő szimulációs környezet kialakítása szükséges. A robot szimulációs modell kialakítása elengedhetetlen az iparban, a gyártósorok tervezéséhez.

A feladat részletezése:

• Az általános háromszögű párhuzamos delta robot irodalmának megismerése;
• Szimulációs környezet kialakítása;
• Modell beillesztése, és mozgatása a szimulációs környezetbe(n);
• Tesztek futtatása, az eredmények kiértékelése.

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal.

Parallel kinematic chains in industry are used for fast and precise movement applications. The goal is to create a simulation environment for a new type of parallel delta robot.  The robot simulation environment is a necessity in the planning phase of a manufacturing plant, based on which it is possible to plan an entire manufacturing plant

Detailed tasks:

• Learning the basics of the generalized triangle parallel delta robot;
• Development of the simulation environment;
• Implementation of the model in the simulation environment, and movement of the robot;
• Testing and analyzing the results.

Over the course of the project, the student will get involved with the various research project of the Antal Bejczy Center for Intelligent Robotics.

A téma a KUKA vállalat által fejlesztett YouBot kísérleti és oktatási rendszerhez tartozó 5 tengelyes robotkar „retrofit” felhasználását célozza. A feladat során a YouBot rendszer eredeti ROS szoftverkörnyezetét alapul véve, egy alacsonyszintű mozgásszabályozó réteget kell kifejleszteni, amely lehetővé teszi a robotkar minél jobb minőségű irányítását gyorsaság és pontosság szempontjából.

A feladat megvalósításához ismerni kell az irányítástechnika és mozgásszabályozás alapjait, valamint a C++ programozási nyelvet. Előnyt jelent a ROS (Robot Operating System) és a MATLAB ismerete.

A feladat részletezése:

• A KUKA YouBot rendszer megismerése
• Internetes források és szoftver projektek felkutatása, elemzése
• A robotkar megfelelő pontosságú modelljének felállítása
• Szabályozótervezés a model alapján
• Szabályozó implementációja ROS környezetben
• Tesztelés, iteráció

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal.

Multifunkciós műszer és kijelző fejlesztése versenyvitorlázáshoz”

A téma leírása nagy vonalakban:

A vitorlás hajó egy igen összetett dinamikai rendszer, amelynek irányítása sok-sok gyakorlást és módszerességet igényel. A fejlődést ma már a digitális technika eszközeivel is hatékonyan lehet támogatni. A piacon létező eszközök leginkább a nyers szenzoros adatok naplózására és a különböző hajó konfigurációk automatikus felismerésére fókuszálnak, amiből a csapat elemzéseket tud készíteni és nyomon követjeti a saját fejlődését, illetve elemezheti a hibákat. Ez a megközelítés akkor igazán hatékony, ha nagyon sokféle műszer (szélirány, szélsebesség, GPS, IMU, mágneses compass, sebesség a vízhez képest, kamerák stb.) áll rendelkezésre. A sok mérőegység bonyolulttá és drágává teszi a rendszert, amit főleg nagyobb hajókon építenek ki.

A feladat célja egy olyan kompakt egység kifejlesztése, ami a kishajók számára is elérhető és hasznos. Az elképzelés szerint egy GPS és IMU (opcionális szélirány és sebesség) alapon működő műszert fejlesztünk ki, ami a szenzorokat, a feldolgozó egységet és a kijelzőt is magában foglalja, valamint saját áramforrással rendelkezik. A fejlesztendő rendszer további célja, hogy a dinamikai modellezés és szenzorfúzió segítségével olyan szűrési funkciót biztosít, ami a nyers szenzor adatoknál jobb minőségű adatokat állít elő.

A fejlesztést az ESP32 alapú M5Stack fejlesztőeszközökkel valósítjuk meg, ami kényelmes és elegáns prototipizáló környezetet biztosít megfelelő számítási kapacitással.

A feladat hatékony kezeléséhez az alábbi témákban való jártasságra szükséges, amelyek kellő elszántsággal és tehetséggel a munka közben is elsajátíthatóak:

• Vitorlás hajó működésének ismerete
• Mechanikai ismeretek
• MATLAB programozás
• C++ programozás
• Beágyazott rendszerek programozása (Pl.: Arduino, ESP32)
• Rendszer és irányításelméletből:
  • Differenciál egyenletek
  • Dinamikai rendszerek állapotteres leírása
  • Kálmán szűrő

A feladat részletezése:

• A vitorlás hajó működésének megismerése
• A vitorlás hajó dinamikai modelljének megismerése
• A kapcsolódó szakirodalom és jó gyakorlatok feldolgozása
• A fejlesztési feladat részletes specifikációja
• Rendszerterv készítése
• Implementáció
• Tesztelés / validáció

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal

A robotok programozásának alapszintű megértése lassan a műszaki alapműveltség részévé válik. Ennek hátterében a robotalkalmazások általános elterjedése áll. Ma már a gyárakon kívül is számos hétköznapi környezetben működnek különféle szervizrobotok, de a termeléseben is minden eddiginél több robotot használnak. A robotprogramozás alapvetéseivel tehát már iskolás korban lehet és kell is ismerkedni. Ehhez szükségesek olyan eszközök, amelyekkel programozási ismeretek nélkül is megközelíthető ez a terület. A Roblockly egy olyan oktatási segédeszköz, amely az ún. blokk alap programozási környezetet biztosít a Universal Robots robotjaihoz. A feladat célja a Roblockly környezet továbbfejlesztése és kialakítása új funkciókkal.

A feladat részletezése:

• A didaktikai célú és egyéb alternatív robotprogramozási környezetek szakirodalmának és a piacon elérhető megoldások áttekintése.
• A Roblockly alkalmazás részletes bemutatása, beleértve az alkalmazott technológiákat.
• A Roblockly környezetben megvalósítandó új funkciók specifikációja.
• A specifikáció alapján elkészített megoldás részletes bemutatása.
• Az implementáció bemutatása.
• Részletes fejlesztői és felhasználói dokumentáció.

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal.

A mobil robotok jelentősége vitathatatlan akár az ipari logisztika, akár a szélesebb értelemben vet szerviz robotika területén. Éppen ezért a mobil robotok irányítására az oktatásban is nagyobb hangsúlyt kell fordítani. Az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai központja célul tűzte ki egy kis költségvetésű, nyílt forrású oktatási mobil platform létrehozását, amely segítségével a hallgatók valós rendszeren kísérletezve ismerhetik meg a robotirányítás elméletét és gyakorlatát. Nyíltforrású oktatási és kutatási rendszer lévén nagy hangsúlyt fektetünk a jó minőségű példa alkalmazásokra és a dokumentációra.

A PlatypOUs platform fejlesztését az Óbudai Egyetemen tanuló, lelkes nemzetközi csapat végzi. A csapat aktuális feladataihoz illeszkedve tudunk konkrét szakdolgozat témát kiírni.

A feladathoz szükséges ismeretek:

• Python és/vagy C++ nyelvek
• Git verziókövető rendszer (GitHub)
• Robot Operating System (ROS)
• Webes technológiák ismerete előny (HTML5, CSS, JavaScript, Vue.js, stb.)
• Szerveroldali webes technológiák: Node.js, Express.js, Socket.io

A feladat részletezése:

• A PlatypOUs robot megismerése
• A fejlesztési célkitűzések megfogalmazása
• Architektúra terv és megvalósítási terv készítése
• Implementáció
• Tesztelés és dokumentáció

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal.

A nemlináris rendszerek irányítása fontos kihívás a mérnöki gyakorlatban. Tudományos kutatási és oktatási céllal kialakultak úgynevezett „benchmark” feladatok, amelyeken gyakran tesztelik a szabályozási megközelítéseket. Többek között ilyen akadémiai probléma Furuta inga irányítása is. A Furuta inga a fordított ingák egy típusa, amelynél az inga forgáspontja egy függőleges tengely körül aktuáltan forgatható. A feladat az inga felső instabil egyensúlyi helyzetének stabilizálása a vízszintes síkban lévő forgástengely függőleges tengely körüli megfelelő forgatásával.

A Bejczy Antal iRobottechnikai központban elkészítettünk egy ilyen eszközt, amelyet folyamatosan fejlesztünk újabb funkciókkal: mérési, vezérlési lehetőségekkel bővítjük a hardvert, vagy szoftveresen alakítunk ki újabb szabályozási környezeteket. Mindennek célja, hogy a tudományos vizsgálódásban és az oktatásban a legkorszerűbb eszköz álljon a rendelkezésünkre.

Ebben a témában többféle konkrét diplomafeladat kiírása is lehetséges akár irányításelméleti, akár hardver-es, vagy szoftveres fókusszal.

A feladat hatékony kezeléséhez az alábbi témákban való jártasságra szükséges, amelyek kellő elszántsággal és tehetséggel a munka közben is elsajátíthatóak:

• MATLAB programozás
• C++ programozás
• Beágyazott rendszerek programozása (Pl.: Arduino, ESP32)
• Rendszer és irányításelméletből:
  • Differenciál egyenletek
  • Dinamikai rendszerek állapotteres leírása
  • PID szabályozás tervezése
  • Póluselhelyezés állapot visszacsatolással

A feladat részletezése:

• A Furuta inga dinamikai modelljének megismerése
• A kapcsolódó szakirodalom és jó gyakorlatok feldolgozása
• A fejlesztési feladat részletes specifikációja
• Rendszerterv készítése
• Implementáció
• Tesztelés / validáció

A feladat során a Hallgatónak lehetősége lesz megismerkednie és bekapcsolódnia a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban folyó kutatási feladatokkal.

A hallgatók feladatai különböző funkcionalitások fejlesztése az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozási Kutatóközpont által fejlesztett cukorbeteg döntéstámogató rendszerhez.

Főbb tematikák:
1) Automata inzulinadagoló rendszerhez kapcsolódó funkcionalitások fejlesztése.
2) Vércukorszint előrejelzéshez kapcsolódó funkcionalitások fejlesztése.
3) Automata naplózási funkciók fejlesztése, back-end integrációja.
4) Third-party rendszerek, hardverek vizsgálata, back-end integrációja.
5) Matematikai modellek vizsgálata, implementálása, back-end integrációja.
6) Big Data adatok elemzése, különböző adatforrások feldolgozása.
7) Webes/mobiltelefonos felületek, komponensek fejlesztése.
8) Objektum alapú univerzális rendszerkomponensek fejlesztése, integrációja.
9) Tesztesetek fejlesztése.

Részletezés:
1) Automata szabályozási funkciók fejlesztése modell alapon és modell függetlenül (modern, robusztus, adaptív szabályozások, gépi intelligencián alapuló szabályozások
(reinforcement learning, egyéb)) fejlesztése; safety funkcionalitások fejlesztése; kód/rendszer architektúra fejlesztése; felhőszámítási rendszerbe történő deploy.
2) Vércukorszint előrejelzés (modell alapú) pontosítása (almodellek beépítése, vizsgálata, másodlagos hatások figyelembe vételének (pl. cirkadián ritmus)).
3) Cukorbetegek naplózásának elősegítését lehetővé tevő automatizmusok kialakítása (pl. étkezésfelismerés, fizikai aktivitás felismerés).
4) AndroidAPS, OpenAPS rendszerek vizsgálata, funkcionalitások elkülönítése, integrálása, aktivitáskövető rendszerek (pl. GHealth) integrálása.
5) Vércukorháztartási modellek, HbA1c modellek, fizikai aktivitási modellek, stb. vizsgálata, implementációja, integrálása, automata identifikálási funkcionalitások fejlesztése.
6) Klinikai és nem klinikai mérési adatok elemzése, feldolgozása, adatgyűjtési módszerek kidolgozása, implementálása.
7) Egyes funkcionalitások API-n keresztüli elérésének kidolgozása, eredmények megjelenítése adott felületeken, diagramokban, beavatkozó jelelkben.
8) Szabványos adatcsere felületek, interfészek fejlesztése, valamint univerzális komponensek (pl. Runge-Kutta megoldó, stb) fejlesztése.
9) Az egyes komponensek, modulok, stb. adott követelményrendszer szerinti analízisének kidolgozása, tesztesetek fejlesztése (pl. kódminőség, kódrefakt automatizmusok, unit-tesztek).

Elvárt kompetenciák:
Python/MATLAB/Julia, alapvető komplex rendszerismeretek
Angol nyelvismeret
Nagyfokú önállóság, de egyúttal csapatban való részvétel

Élődonoros vesecsere esetén a vesebetegek rendelkeznek egy-egy potenciális donorral, akik immunológiailag nem kompatibilisek velük, de szervezett keretek között elcserélhetik egymással a donorjaikat, hogy kompatibilis donorhoz jussanak. A szakdolgozó a KRTK KTI Mechanizmustervezés Lendület kutatócsoportja egy projektjének keretében rész vehet egy vesecsere szoftver kifejlesztésében, amelyet szimulációkra illetve hosszabb távon a hazai, és regionális cserék szervezésében is szeretnének használni.

A hallgató feladata a vesecsere szoftver adatelemző moduljának python programozási nyelvben történő megvalósítása és a szimulációs szoftverhez történő illesztése. Rendelkezésünkre áll már egy hasonló fejlesztés R nyelven, a hallgató feladata lesz ennek megismerése, majd pythonba történő implementálása. A témára olyan hallgatót várunk, aki szívesen dolgozik egy nemzetközi csapatban és motivált egy futó projekt keretein belül fejlesztések végrehajtására.

Élődonoros vesecsere esetén a vesebetegek rendelkeznek egy-egy potenciális donorral, akik immunológiailag nem kompatibilisek velük, de szervezett keretek között elcserélhetik egymással a donorjaikat, hogy kompatibilis donorhoz jussanak. A szakdolgozó a KRTK KTI Mechanizmustervezés Lendület kutatócsoportja egy projektjének keretében rész vehet egy vesecsere szoftver kifejlesztésében, amelyet szimulációkra illetve hosszabb távon a hazai, és regionális cserék szervezésében is szeretnének használni.

A hallgató feladata a vesecsere szoftver webalkalmazásának megtervezése, implementálása és a szimulációs szoftverhez történő illesztése. A vesecsere szoftvert python programozási nyelvben fejlesztették. A témára olyan hallgatót várunk, aki szívesen dolgozik egy nemzetközi csapatban és motivált egy futó projekt keretein belül fejlesztések végrehajtására.

Élődonoros vesecsere esetén a vesebetegek rendelkeznek egy-egy potenciális donorral, akik immunológiailag nem kompatibilisek velük, de szervezett keretek között elcserélhetik egymással a donorjaikat, hogy kompatibilis donorhoz jussanak. A szakdolgozó a KRTK KTI Mechanizmustervezés Lendület kutatócsoportja egy projektjének keretében rész vehet egy vesecsere szoftver kifejlesztésében, amelyet szimulációkra illetve hosszabb távon a hazai, és regionális cserék szervezésében is szeretnének használni.

A hallgató feladata a vesecsere szoftver adatbázis rendszerének megtervezése, implementálása és a szimulációs szoftverhez történő illesztése. A vesecsere szoftvert python programozási nyelvben fejlesztették. A témára olyan hallgatót várunk, aki szívesen dolgozik egy nemzetközi csapatban és motivált az adatbázis-fejlesztés területén kutató munka végrehajtására.

A hallgató tervezzen és alakítson ki egy légpárnás járművet, mely képes szemzorai segítségével autonóm mozgásra.

A hallgató tervezzen és alakítson ki egy vízi járművet, mely képes szemzorai segítségével autonóm mozgásra.

A hallgató tervezzen és alakítson ki egy vízalatti járművet, mely képes szemzorai segítségével autonóm mozgásra.

A hallgató ismerkedjen meg a gyors portotípus gyártással, a 3D szkenneléssel és az FDM alapú nyomtatásnál alkalmazott megoldásokkal, valamint a modellezésnél alkalmazott tervező szoftverekkel és tervezzen 3D objektumokat.

A hallgató ismerkedjen meg a gyors portotípus gyártással, a 3D szkenneléssel és a szinterózises nyomtatásnál alkalmazott megoldósokkal,valamint a modellezésnél alkalmazott tervező szoftverekkel és tervezzen 3D objektumokat.

A hallgatónak feladata viselhető fittness berendezésből (okos karkötö) származó adatok gyűjtése és feldolgozása okos telefon segítségével.

A hallgatónak feladata vércukormérő berendezésböl származó adatok gyűjtése és feldolgozása okos telefon segítségével.

A hallgatónak feladata testtömeg mérő berendezésből/okos mérlegből származó adatok gyűjtése és feldolgozása okos telefon segítségével.

A hallgatónak feladata spirométer berendezésből származó adatok gyűjtése és feldolgozása okos telefon segítségével.

A hallgatónak feladata fonendoszkóp berendezésből származó adatok gyűjtése és feldolgozása okos telefon segítségével.

A hallgatónak feladata inzulin adagoló berendezésből származó adatok gyűjtése és feldolgozása okos telefon segítségével.

A hallgatónak feladata vércukormérő berenedezésből származó adatok gyűjtése és feldolgozása okos telefon segítségével.

A hallgatónak személygépjármű OBD-n elérhetö járműparmétereinek gyűjtéséhez és folyamatos feldolgozásához, valamint vizualizációjához szükséges rendszert kell megterveznie és megvalósítania.
The student should design , and develop a vehicle data acquisition solution (which collects, process and visualize data).

A hallgató feladata szívműtétek intracardiális (szívben mért) adatainak feldolgozása, modellezése és overlay hőtérkép formájában grafikus vizualizációja.

A hallgatónak holografikus mikroszkópia felvételek morfológiai és morfometriai elemzését kell heurisztikus megoldásokkal megvalósítania.

A hallgatónak különböző festésekkel megjelölt nagyfelbontású szöveti mikroszkópia felvételek morfológiai és morfometriai elemzését kell heurisztikus megoldásokkal megvalósítania.

A hallgatónak különböző festésekkel megjelölt nagyfelbontású szöveti mikroszkópia felvételek morfológiai és morfometriai elemzését kell algoritmikus megoldásokkal megvalósítania. Képfeldolgozás , textúra alapú algoritmusok, stb).

A hallgató feladata adott daganatos sejtek pontmutációinak kigyűjtése és overlay hőtérkép formájában grafikus vizualizációja.

Gamification modul kialakitasa a Moodle tevekenysegek reszbe.
/Adott egy kurzus es a hallgató abból csinál egy gamifikalt verziót/

Neptun – Moodle közötti automatikus, hatékony adatszinkronizáció megtervezése és megvalósítása
The student should design and develop automated, effective data transfer solution between Moodle and Neptun systems.

Moodle-ban tárolt videoanyag automatikus feliratozása több nyelvre
Automated multilang subtiteling of Moodle based online video materials.

A hallgató feladata Bluetooth jelek alapján felhasználóí aktivitást monitorozni.
The student should realize accurate user activity checking using Bluetooth network parameter monitoring.

A hallgató feladata WiFi hálózat jelek alapján felhasználóí aktivitást monitorozni.
The student should realize accurate user activity checking using WiFi network parameter monitoring.

A hallgató feladata hőkamerával automatikus tömegfigyelésre képes rendszer tervezése és megvalósítása, mely automatikus riasztásokat képes kezdeményezni
The student should design and develop an automated population screening system using a thermal camera.

A hallgató feladata egy autonóm falfestő robot tervezése és megvalósítása.
The student should design and develop an autonom wall painter robot.

A hallgató feladata az egyetemi parkolóhelyek nyilvántartása és interaktív, online megjelenítéséhez alkalmazható rendszer megtervezése és kifejlesztése.
The student should design and develop a smart parking system for Obuda University.

A hallgató feladata a folyosókat automatikusan tisztító takaritó robot tervezése és megvalósítása.
The student should design and develop an autonom floor cleaning robot.

A hallgató feladata a külföldi, illetve magyar hallgatók számára az egyetemi étkezdébe több nyelven használható interaktív étlap fejlesztése.

The student should design and develop an online interactive, multilang menu card for hungarian and international students used at the university restaurant.

A hallgató feladata az Apache Spark GraphX és a Neo4J gráf adatbázis lehetőségeinek feltérképezése, illetve összehasonlító elemzése párhuzamos gráf feldolgozást megvalósító alkalmazás készítésén keresztül.

Élődonoros vesecsere esetén a vesebetegek rendelkeznek egy-egy potenciális donorral, akik immunológiailag nem kompatibilisek velük, de szervezett keretek között elcserélhetik egymással a donorjaikat, hogy kompatibilis donorhoz jussanak. A szakdolgozó a KRTK KTI Mechanizmustervezés Lendület kutatócsoportja egy projektjének keretében rész vehet egy vesecsere szoftver kifejlesztésében, amelyet szimulációkra illetve hosszabb távon a hazai, és regionális cserék szervezésében is szeretnének használni.

Adott egy irányítatlan gráf, aminek minden csúcsa egy-egy személyt jelképez, az élek pedig a személyek közti ismeretségeket. Minden résztvevő szimpátia alapú szigorú sorrendbe állítja az ismerőseit. A cél egy optimális párosítás keresése, ahol az optimalitás jelenthet stabilitást és népszerűséget. Egy párosítás akkor stabil, ha nem blokkolja azt egyetlen él sem. Él akkor blokkol párosítást, ha a két végpontjában elhelyezkedő mindkét személy boldogabb lenne együtt, mint a jelen párosításban. Népszerűnek akkor nevezünk egy párosítást, ha nem található egy másik párosítás, amiben a más párt kapott résztvevők több mint fele boldogabb, mint az elsőben.
A stabil és a népszerű párosítások algoritmikus oldala tele van egyszerű, de nagyszerű algoritmusokkal. Könnyen megfogalmazható nyitott kérdések is adódnak: találjunk például egy lerajzolt gráfhoz olyan párosítást, amelyet csak a párosítás éleit metsző élek blokkolnak. Algoritmuselmélet iránt érdeklődő hallgatók jelentkezését várom, akik akár összefoglaló jellegű, akár saját eredményt megcélzó szakdolgozatot szeretnének írni.

Magyarországon a középiskolai és a felsőoktatási felvételi vonalhúzás, azaz a pontszámok megállapítása az egyes szakokra, az 1. pontban említett stabil párosítások kiszámítására kifejlesztett algoritmus futtatásával történik. A jelentkezők adatai rendelkezésre állnak, az adatok részletesek, tisztítottak és rendszerezettek. Rengeteg közgazdasági motivációjú kérdés vethető fel, amikre a választ az adatsorból lehet kinyerni. Melyik Magyarországi régióban van a legnagyobb megtartó ereje a helyi felsőoktatási intézménynek? Hányan adnak le háromnál több helyre jelentkezést és milyen közös jellemzőjük van? Befolyásolja-e a jelentkezők számát az előző évi feltűnően magas vagy alacsony ponthatár?
A témára adatbányászatban jártas hallgatót keresek, akinek alkalma nyílik majd arra is, hogy a saját felvételi eljárása közben felmerült kérdéseit, megfigyeléseit valós adatokon tesztelje.

A dialízis kezeléssel életben tartott vesebetegek számára a veseátültetés jelenti a lehető legteljesebb gyógyulást. Miután egy beteg talál donort, aki szívesen odaadja neki az egyik veséjét, kiderülhet, hogy a vesék nem teljesen kompatibilisek. Még egészen közeli rokonok között is normális, hogy egy vesebeteg nem tudja befogadni például a testvér veséjét. A vesecsere lényege, hogy Anna megkapja Béla feleségének veséjét, miközben Béla Anna testvéréét. Béla, Anna és a két donor adatait egy központi adatbázis tárolta sok más inkompatibilis pár adataival együtt. A kereszt-transzplantációra való alkalmasság feltétele kettős: a vércsoportoknak és az immunológiai, antigén-adatoknak is megadott mintázat szerint kell illeszkedniük. Az összeillő pár-párok keresése csak programozva lehetséges, mert kézzel gyakorlatilag az összes lehetséges kombinációt egyesével kellene ellenőrizni.
A szakdolgozó feladata lesz egy ilyen program megírása valós adatbázisra. Fontos, hogy orvostudományi előismeretek nem szükségesek a projekt megkezdésekor.

Minden sportágbajnokság lebonyolításának megvannak a maga sajátságos szabályai a versenyzők párba állítását illetően. Helyenként ezeket a szabályokat pszeudokóddá, majd programmá írják át, így automatizált lebonyolításúvá téve a rendszert. Ilyenek például a nemzetközi FIDE sakkbajnokságok. A legtöbb versenyen azonban manuálisan állítják fel a versenynaptárat, és a szabályok is inkább elérendő célokként vannak megfogalmazva programozható utasítások helyett. Például: “Aki az előző három kör mindegyikében játszott, ebben a körben csak az pihenjen.”, ami utasításként például úgy hangzik, hogy “Ha az i-1, i-2 és i-3 körben is aktív volt egy résztvevő, akkor őt i-re blokkoljuk, míg a többieken keressünk teljes párosítást”.
A szakdolgozó feladata egy saját maga által jól ismert bajnokság lebonyolítási szabályainak átültetése algoritmuselméleti nyelvre. Innen két út indul, amik közül a hallgató választ. Elméleti feladatként vállalható a kapott algoritmus futásidejének analízise, illetve a megengedett versenynaptár megtalálásának bonyolultságelméleti vizsgálata. Alkalmazott feladat az algoritmus programozása, és minden remény szerint kipróbálása éles bajnokságon.

A feladat

Valósítson meg egy elővárosi útvonaltervező desktop alkalmazást Java nyelven, amelynek fejlesztése közben tekintse át a jelenleg Java nyelven elérhető desktop keretrendszereket.

Mutassa be a használható adatforrásokat és adatformátumokat; készítsen el egy adatbázist, amelynek segítségével az elkészült útvonaltervező alkalmazás legyen képes a jellemző agglomerációs tömegközlekedési útvonalakat és megállókat együtt tárolni, és a felhasználónak ezt felhasználva tudjon utazási javaslatokat tenni.

A fejlesztés közben tekintse át a jelenleg elterjedt Java nyelvű desktop alternatívákat, és mutassa be, hogy egy egyszerű alkalmazást hogyan lehetne ezekben elkészíteni. Ezeket a tapasztalatokat felhasználva válassza ki a két legmegfelelőbb keretrendszert, és ezek segítségével készítse el az alkalmazást. Mutassa be a keretrendszerek előnyeit, illetve hátrányait.

A feladat

Tervezzen meg és valósítson meg egy egyszerű C++ kertrendszert („játékmotort”), amelynek segítségével a játékok fejlesztése során felmerülő feladatokat egyszerűbben és hatékonyabban lehet elvégezni. A fejlesztés közben törekedjen arra, hogy a lehető legújabb fejlesztési technológiákat használja.

Tekintse át a jelenleg elérhető alternatívákat, és indokolja meg, hogy a saját fejlesztésű játékmotor miben lesz egyszerűbb azoknál. Mutassa be a Boost és a Vulkan függvénykönyvtárakat, hangsúlyozza ki, hogy melyiknek mi lesz a feladata a kifejlesztett keretrendszerben. A kifejlesztett játékmotor használatának demonstrálására valósítson meg két egyszerű, de ugyanakkor teljesen más logikájú és megjelenésű játékot; ezáltal igazolva, hogy a kész rendszer flexibilisen, többfajta játék implementálására könnyedén felhasználható.

A feladat

Tervezzen meg és valósítson meg egy egyszerű stratégiai játékot, amelyen keresztül mutassa be, hogyan tud egy egyszerűbb mesterséges intelligencia elosztott környezetben működni.

Az elkészítendő játékban legyen lehetőségünk egységeket irányítani egy 2D térképen, és az egységekkel városokat és erőforrás-termelő bányákat elfoglalni. A bányászott erőforrások segítségével legyen lehetőségünk új egységeket vásárolni. A játékban legyen több játékos, köztük akár géppel irányított játékos is.

A géppel irányított játékoson keresztül mutassa be a használható MI technológiákat, és valósítson meg egy önállóan működő rendszert, amelynek segítségével a gépi ellenfél legyen képes a saját egységeinek megfelelően koordinált irányítására. A döntési és irányítási folyamat során használja ki a csatlakozott játékosok számítógépeinek erőforrásait, az összes játékost egyetlen elosztott rendszerként kezelve. Ezen keresztül mutassa be az elosztott MI működését.

A feladat

Tervezzen meg és implementáljon egy sportfogadások optimalizálására alkalmas modellt, illetve egy genetikus algoritmust ennek paramétereinek finomhangolására! Vizsgálja meg a hasonló fejlesztéseket, kiemelve azok előnyeit és hátrányait! Ezen tapasztalatok alapján készítsen egy saját modellt, amely alkalmas egy hosszú távon nyereséges stratégia végrehajtására előzetesen ismert adatok alapján!

Tervezze meg a rendszerhez szükséges adatbázist, illetve osztály hierarchiát. Valósítsa meg a megtervezett rendszert C# alapokon! A program funkció között szerepelnie kell a szimulációs adatbázis kezelését elősegítő, illetve az eredményeket bemutató moduloknak is! Tesztek segítségével igazolja a módszer helyességét, és ezek eredménye alapján értékelje az elkészült munkát!

A feladat

Már a múlt században is felmerülő környezet szennyezési problémák, katasztrófák összefüggést mutattak az emberi tevékenységgel, a természeti erőforrások nem megfelelő használatával. Ezek következményeként a földfelszínén sok helyen maradandó változások következtek be. Ezek nyomonkövetéséhez nélkülözhetetlen a területi adottságok, a terület jellemzőinek felmérése, és olyan térinformatikai adatbázis létrehozása, mely objektív, pontos és több területen felhasználható adatokat biztosít. Egy másik fontos felhasználási terület az agrárgazdálkodás monitorozása. A gazdák információt kaphatnak a várható termény állapotáról, mennyiségéről. Így eldönthetik hol, milyen beavatkozásokra lehet szükség. Illetve a hatóságok is releváns adatokat kapnak az aktuális földhasználatról, ami segít feltárni a visszaéléseket. A szakdolgozat célja egy olyan – a nagy, ismert piaci szereplőkétől – egyszerűbb asztali alkalmazás fejlesztése, mellyel gyorsan és célirányosan végezhetőek el a felvételek előfeldolgozása, az objektumok lehatárolása, majd a kapott adatokon végzett elemzések elvégzése (területszámítások, statisztikák).

A feladat

A hallgató feladata egy nagyvállalati műszaktervező szoftver fejlesztése, amely egy műszakokban dolgozó szervezeti egység számára hivatott a mindennapi munkavégzést megkönnyíteni. A munkavállalók beosztási módszeréhez szükséges megismerni a vállalati előírásokat és a jogi korlátokat. Az elkészítendő szoftver lényegi része egy olyan algoritmus megalkotása, amely képes a munkavállalók műszakbeosztását optimálisan elkészíteni. Feladat továbbá a rendszer magjához egy letisztult, könnyen használható, igényes felhasználói felület fejlesztése is webes környezetben. Vizsgálja meg a szóba jöhető alkalmazás-szerver megvalósításokat (fizikai kiszolgáló, illetve felhő-alapú lehetőségeket) és a korszerű adattárolási megoldásokat. Biztosítsa annak a lehetőségét, hogy a rendszer bemeneti felhasználói adatai (név, beosztás, szervezeti egység, munkaidő, teljes állás/részmunkaidő) címtárból legyen beolvasható (LDAP, Active Directory, stb.).

A feladat

A pénzügyi technológiai (financial technology) szoftverek, köztük a mobiltelefonos alkalmazások egyre elterjedtebbek. Ezek az alkalmazások képesek az ügyfél pénzügyi adatait egyszerűen és kényelmesen kezelni, akár egy adott pénzügyi szolgáltató intézet felületéhez kapcsolódva is. A szakdolgozat célja egy olyan mobiltelefonos költségmenedzselő alkalmazás tervezése, fejlesztése és tesztelése, amely az egyszerű manuális költségrögzítés mellett a jelenleg érvényben lévő pénzforgalmi irányelvekre, szabványokra és korszerű technológiákra építve képes a felhasználó digitális pénzügyi adatainak (pl. tranzakciós adatainak) kezelésére és azokon egyszerű lekérdezések végrehajtására.

A feladat

A gépi tanulás célja egy vagy több kimeneti paraméter értékének megbecslése a bemeneti paraméterek alapján. Alapja, hogy az algoritmus kapcsolatot talál az elvárt értékek és a bemenetek között: ha az adatok között ilyesféle korreláció látható, a kimenet megbecsülhető.

Napjainkban többféle probléma megoldására alkalmaznak sikeresen gépi tanulást, mely esetekben a széles paramétertérben a humán szakember nehezen találja meg a paraméterek közötti kapcsolatot. Természetesen vannak olyan esetek is, amikor ezen kapcsolat hiánya miatt a predikció nem kivitelezhető.

Ilyen eset lehet például a sportfogadás: ha egyértelműen megadható lenne az eredmény, a fogadás mint szerencsejáték értelmetlenné válna. Ettől függően a kimenetel becslésével sok statisztikai vizsgálat foglalkozik, például a fogadóirodák megbízásából.

A szakdolgozat célja ezen vizsgálati módszerek áttekintése, egy tanításra alkalmas adathalmaz begyűjtése, majd különböző nem-konvencionális jellemzőkön alapján egy előrejelzési módszer megadása.

A feladat

Tervezzen meg és készítsen el egy olyan szoftvert, ami lehetővé teszi fájlok kezelését és egyéb rajtuk végezhető műveletek (másolás, áthelyezés, törlés stb.) végrehajtását.

Vizsgálja meg a tervezés során a korábbi megvalósításokat és végezzen összehasonlítást közöttük. Mutassa be az alapvető funkciókat, amelyeket átvesz a megvalósításokból, illetve amelyeket egyedileg épít be. Vezesse be a felhő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve implementáljon egy olyan címkézési módszert, amellyel képes fájlokat és mappákat megjelölni és azokat rendszerezni. Alkalmazza ezt a funkciót a felhő tárhelyen elérhető fájlokra is.

A feladat

Az emberi agy vizuális stimuláció hatására – kép jellegétől függően – különböző részein mutat aktivitást. Ezt a folyamatot fMRI (Funkcionális Mágneses Rezonancia Képalkotás) segítségével lehetséges megfigyelni. A módszer alapja, hogy az agy különböző területei saját maguknak szabályozzák a véráramlást és vérnyomást. Mivel ezek a változások lokálisak, így következtethető, hogy az agy adott része milyen intenzitással és milyen hosszan foglalkozik az információ feldolgozásával.

Az MIT kutatói által végzett kísérletek alapján elérhető adatok két csoportra bonthatóak. Egyrészt az EVC (Korai Vizuális Reakció), másrészt az IT (Késői Reakció) jellegű mérésekre.

A feladat, az fMRI által mért, az agyi aktivitásokat produkáló folyamat helyettesítése gépi tanulás segítségével. Lévén, hogy az adatok nagy dimezionalitásúak, a megoldásra a klasszikus gépi tanulási módszerek mellett célszerű a mély neurális hálózatok alkalmazhatóságát is megvizsgálni.

A feladat

Ágens alapú modelleket az utóbbi évtizedekben egyre általánosabban alkalmaznak különféle problémák megoldására, így többek között komplex biológiai jelenségek szimulációjára is. A modell típusától függően az ágensek különféle kölcsönhatásainak kiértékelése igen számításigényes feladat lehet, ezért gyakran célszerű ezeket a szimulációkat masszívan párhuzamos környezetben futtatni.

A dolgozat célja néhány, az irodalomban elérhető, biológiai célú, ágens alapú modell felépítésének és működésének bemutatása, valamint kiemelten azok párhuzamosíthatóságának vizsgálata. A modellek ilyen szempont szerinti összehasonlítása és elemzése után a szakdolgozó feladata egy tetszőlegesen választott modellt implementálni valamely párhuzamos számítási platform (pl. CUDA) alkalmazásával, végül tesztelni az elkészített implementáció helyességét és hatékonyságát.

A feladat

A piacon elérhető „okos” fűtésszabályozó eszközök száma évről évre növekszik, azonban ezek beépítése sok esetben csak az épület felújításakor oldható meg, a komplett rendszer ára jellemzően magas, valamint a fűtési rendszer korszerűtlen komponensei (régi típusú kazán, öregebb radiátorok) integrációja körülményes.

A szakdolgozó feladata egy olyan szobatermosztát-rendszer megtervezése és elkészítése, amely olcsó és könnyen hozzáférhető elemekből épül fel, valamint egyszerűen összeépíthető egy régebbi rendszerű házközponti fűtéssel is. A rendszer tegye lehetővé különféle fűtési programok létrehozását, amelyek helyiségenként külön-külön programozhatók. A rendszer vegye figyelembe a külső hőmérséklet változását is, ezzel pontosabbá téve az egyes fűtési programok indításának és leállításának időpontjait.

A feladat

Napjainkban a telekommunikációs és informatikai kiszolgálás egyre inkább összekapcsolódott a szolgáltatók körében, ami megköveteli az infokommunikációs portfóliók létrehozását és az ehhez köthető támogatórendszerek, üzleti megoldások összehangolását.
Az infokommunikációs cégeknek működésükhöz jelentős mennyiségű adat tárolását kell megoldani, kezelni. Ehhez egy olyan átfogó szoftverre van szükség, amelyből elérhetőek az ügyfelek adatai, a szolgáltatások és termékek paraméterei, a vállalatirányítási és működéstámogatási folyamatok, valamint számlázási és árazási feladatok is végrehajthatók.

Sok szempontból előnyös, ha egy iparág specifikus szoftveren belül végrehajtható minden szükséges művelet, mely költséghatékony és időtakarékos a vállalat számára.

A hallgató feladata egy olyan rendszer tervezése és megvalósítása, amely a vállalatirányítási és működéstámogatási folyamatokra kínál átfogó megoldást, többek között az ügyfélkapcsolat-kezelésére, a szolgáltatások és termékek életciklusának karbantartására, illetve számlázási funkciók implementálására.

A feladat

A hallgató feladata egy olyan alkalmazás megtervezése és elkészítése, mely képes a hallgatók részére kifizetendő ösztöndíjak kiszámítása mellett a banki átutalásokhoz szükséges állományok, kifizetési listák generálására. A feladat elkészítése során törekedjen arra, hogy az alkalmazás hordozható, standalone megoldást jelentsen az ösztöndíj számítását végző felhasználóknak. Vegye figyelembe az érvényben lévő adatvédelmi szabályokat a megoldás kialakítása során. Határozza meg az alkalmazás működéséhez szükséges input és output állományok szerkezetét, valamint a számoló algoritmus implementálása során törekedjen annak könnyű változtathatóságára. Végezetül tesztelje az elkészült megoldást, és vesse össze a számítás eredményeit a korábbi félévekben kiszámolt ösztöndíjak alapján.

A feladat

Tervezzen és valósítson meg egy olyan mobilalkalmazást, amely közlekedési adatok real-time elemzésével képes optimális útvonalak tervezésére megkülönböztető jelzést használó járművek számára. Kutassa fel és vizsgálja meg mindazon adatforrásokat, amelyek relevánsak lehetnek az útvonaltervezés szempontjából (például tömegközlekedési információk, közúti információk, balesetek). Ismertesse a megkülönböztető jelzés használatára vonatkozó KRESZ szabályokat. Valósítson meg egy olyan mintaalkalmazást, amely képes útvonalat tervezni a megadott speciális szabályok és lehetőségek figyelembe vételével, és a felhasználó haladását és a közlekedési helyzetet valós időben monitorozva akár menet közben is alternatív, gyorsabb útvonalat ajánl.

The task:

Develop a system (consisting of hardware and software components) that is capable of monitoring and configuring a small artificial environment for green household plants. Evaluate the possible communication protocols, devices, and software components, and plan a system where we can monitor the status of the environment (temperature, humidity, soil acidity, etc.) and we can configure how the automatic components (sprinkler, lighting, etc.) work.

After the planning, implement the system in a cloud/IoT environment so that the result of the development can show how these technologies and these hardware components can be used to emphasize sustainability and achieve a reduced carbon footprint for the created artificial environment.

A feladat

Az élő szervezetekben lejátszódó fehérje-fehérje kölcsönhatások minél mélyebb megértése alapvető fontosságú számos élettudományi problémában. Ezeket a kölcsönhatásokat szokás hálózatként reprezentálni, így az értelmezésük és elemzésük jóval egyszerűbbé válik.

A dolgozat célja egy olyan webes felülettel rendelkező alkalmazás fejlesztése, amely képes hálózatként vizualizálni és egymással összehasonlítani egy publikusan elérhető internetes fehérje-fehérje interakciós adatbank tartalmát. A munka során a szakdolgozónak jártasságot kell szereznie különféle hálózati ismeretek, kiemelten néhány hálózati centralitás mérték és fizikai modell alapú gráf-vizualizációs technika matematikai módszereiben, valamint az elérhető irodalmi források alapján implementálnia kell egy hálózat-hasonlóságot vizsgáló technikát.

Topic description

The thesis will analyse modern financial tools and optimization techniques in areas such as the modeling of the financial market. The work will cover the theoretical background of stohastic mathematics, as well as discuss techniques applicable in practice.

A feladat

Tervezzen és valósítson meg egy szoftvert, amely lehetővé teszi különféle formátumú, részben ismert szerkezetű fájlokból gépjármű adatok automatizált begyűjtését és feldolgozását. Mérje fel a  rendelkezésre álló adatforrás fájlok típusát és struktúráját, valamint a jelenleg emberi erőforrással végzett munkafolyamat lépéseit. Tekintse át az adatok tárolására használt adatbázis tulajdonságait. Tervezzen és valósítson meg egy olyan szoftvert, amely a lehető legkevesebb emberi beavatkozással képes a kapott fájlokat beolvasni, az azokban tárolt adatok közül a szoftver konfigurációja szerint a relevánsakat kiválasztani, értelmezni, és az adatbázisban szereplő adatokkal összevetve a meglévő bejegyzéseket módosítani vagy új elemként tárolni.

A feladat

Kis- és középvállalatok esetén igen gyakran felmerülő igény a különböző méretű és tömegű szállítandó csomagok kamionokra való pakolásának megoldása hatékony módon, mivel itt sokszor előfordul, hogy a csomagok száma és mérete eltérő, a szállítandó termékek paraméterei és mennyisége minden egyes szállítás alkalmával változhat, ugyanakkor egy nem megfelelő módon megpakolt kamion vagy teherautó (esetleg konténer) egy nagy forgalmat bonyolító vállalat esetén komoly veszteségeket jelenthet. Néhány ilyen jellegű webes alkalmazás ugyan rendelkezésre áll erre a feladatra, de egyik sem rendelkezik olyan széles funkcionalitással, ami a gyakorlati problémát teljes mértékben képes lenne megoldani. Meglehetősen nagy igény van egy megbízhatóan működő szoftverre, amely képes a vállalkozások számára rengeteg pénzt megtakarítani, amely a nem megfelelően kihasznált terek által elveszik minden szállítmányozás alkalmával. A Diplomamunka célja egy olyan alkalmazás, amely a különböző megadott paraméterek mellett (tömeg, dimenziók, kamionok száma és méretei, terhelhetősége és egyéb kényszerfeltételek) megmutatja, hogyan tehető hatékonnyá egy szállítmányozás, ennek grafikus reprezentációja pedig a szoftvert ergonomikussá is teszi, igénybevétele a felhasználók számára kényelmes.

A feladat

Tervezzen meg, és készítsen el egy olyan prediktív karbantartó rendszert, amely meghatározott Műszer/Gép/Eszköz ismert adataiból (karbantartási adataiból, szenzoradataiból) adatelemzés és mesterséges intelligencia segítségével előrevetíti a jövőbeli meghibásodásának lehetőségét, idejét, valószínűségét.
A feladat megvalósításához vizsgáljon meg több módszert és algoritmust amelyek (részben vagy egészben) a mesterséges intelligencia gépi tanulás tárgykörébe tartoznak. Végezze el összehasonlító elemzését ezen módszereknek, algoritmusoknak.
Tervezze meg a megvalósítás folyamatát, térjen ki a felmerült nehézségekre, és ezek megoldásaira.
Az egyes módszerekkel, algoritmusokkal elvégzett előrejelzés eredményeit elemezze, és adjon kiértékeléseket és indoklásokat ezekre.
Válassza ki a legmegfelelőbb módszert és architektúrát. Indokolja meg a döntését. Az indoklás tartalmazza az elvégzett előrejelzések eredményeit.
Legyen figyelemmel a felhasznált adatok minőségére, mennyiségére, és megbízhatóságára. Ezek számításba vételével becsülje meg a megvalósíthatóság küszöbét. Az ismertebb statisztikai módszerekkel adjon kimutatást a Műszer/Gép/Eszköz adatairól.
Alkalmazzon szemléletes ábrázolási (vizualizációs) módszereket az eredmény bemutatására, a módszerek megválasztásának megindoklásával.

A feladat

Tervezzen meg egy általános célú objektum orientált és funkcionális, kutatási jellegű, nem production programnyelvet. Mutassa be, hogy milyen elvek mentén és hogyan kell programnyelvet készíteni egy másik féltől származó futtató környezetre. Tervezze meg és valósítsa meg a definiált programnyelv fordítóprogramját, amely a forráskódról futtatható Java bájtkódra fordít. A fejlesztést Java vagy Kotlin nyelven végezze, el. A tervezés és a megvalósítás során hozott döntéseket indokolja és mutassa be az alternatív megoldások előnyeit, illetve hátrányait. A fejlesztést a TDD alapján végezze el.

A feladat

Egy termék tesztelésekor a tesztek automatizálása elengedhetetlen a termék minőségének fenntartásához annak fejlesztése során. Az automatizálandó tesztesetek kiválasztásakor törekedni kell arra, hogy azok optimálisan lefedjék a termék specifikáció szerinti működését. Ezáltal biztosítható, hogy a már elkészült és jól működő funkciókba a fejlesztés során nem kerültek hibák. Az automatizálás további előnye az, hogy olyan tesztek is futtathatóvá válnak, amelyeket kézzel nehéz, vagy szinte lehetetlen végrehajtani, például performancia tesztelés.

Az automatizálásra többféle eszköz is rendelkezésre áll a piacon, ezek egyike a nyílt forráskódú Robot Framework. Ez a keretrendszer első sorban a kulcsszó alapú tesztautomatizálásra lett kitalálva, amelyben elérhető számos már implementált library, de saját kulcsszavak is implementálhatók aszerint, hogy a teszteléshez mire van szükség, például egy CLI vagy egy REST API felületen. A saját könyvtárak készítésekor érdemes szem előtt tartani a kulcsszavak újra felhasználhatóságát, törekedni kell a feladatok egységekre bontására.  A Robot Framework elsődleges fejlesztői nyelve a Python vagy a Java.

Webes felületek teszteléséhez létezik már implementált könyvtár a Robot Frameworkben, azonban a weboldalak tesztelése a gyakran nem túl precíz fejlesztés miatt lassú és nehézkes. A webes kulcsszavak felhasználásakor és újak készítésekor gyakran inkább programozói mint tesztelői hozzáállás szükséges a könnyű karbantarthatósághoz.

Az automatizált tesztek futtatásához jó környezetet biztosít a szintén nyílt forráskódú, szerver alapú rendszer, a Jenkins.  A rendszer a konfigurálása során nagyon jól személyre szabható, többek között megadható, hogy mi váltsa ki a futtatást, valamint végrehajthatók benne különböző scriptek és parancsok, ezen kívül a számos plug-in segítségével akár kód lefedettség mérésre is lehetőség van.

A diplomamunka célja egy olyan rendszer felépítése, amely alkalmas kulcsszó alapú automatizált tesztek elkészítésére, futtatására és karbantartására, bemutatva közben a Robot Framework, a Git és a Jenkins előnyeit és korlátait.

Topic description:

In the case of web application development, security is the key function to be concerned. Authentication can be defined as the process of verifying someone’s identity by using pre-required details.

The user can be identified by the unique knowledge of some information, e.g. the combination of a username and a password. Another type of method is based on the ownership of some unique item, typically a token or a QR code. A special type of identification methods is based on the unique biometric parameters of the human user.

In the recent years, as one of the trending technologies in security systems, facial recognition got very popular. The idea behind facial recognition is that the human face is considered as a unique identity of an individual, therefore, a camera image could be used for authentication.

In this thesis, the current available solutions for user authentication on the web are collected, categorized and evaluated, with special attention to biometric identification. After reviewing the relevant literature and analyzing similar applications, a novel method of user identification is designed, developed and evaluated.

Topic description:

Deep neural network have shown a great performance in finding correlation between input variables and a target label. Nowadays, models based on deep learning are usually applied for classification problems. In the case of supervised learning, the model learns from labeled training examples: if the number of samples are large, classification accuracy will rise. However, there are cases when there is a large number of categories, with relatively few samples. Humans are able to learn from only a few examples, an interesting field of research is to create machine learning based solutions to create a similar solution.

The key idea behind one-shot learning is to have a system, where prior knowledge is used as a basis of training, and new categories, new classes, new knowledge is added to this base knowledge during training.

The goal of this thesis is to review current state-of-the-art machine learning techniques for one-shot learning and adjacent fields (e. g. zero-shot learning), design and develop a solution for a one-shot learning task.