Új perspektívák és kihívások a III. HPC konferencián
A Neumann János Számítógéptudományi Társaság High Performance Computing szakosztálya által a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként már harmadik alkalommal megrendezett HPC konferencián idén a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kihívások és a nagy teljesítményű számítástechnika fenntarthatósági kérdései voltak a középpontban. Az előadók a technológiai újítások mellett rávilágítottak az infrastruktúra fejlesztési igényeire, a hatékony erőforrás-kihasználás fontosságára, valamint a tudományos és ipari együttműködések szerepére.
Rab Gergely (Dell Technologies) a nagy nyelvi modellek hardveres kihívásairól beszélt, kiemelve a skálázhatósághoz kapcsolódó problémákat.
Terjék Mihály és Kiss Zoltán (KIFÜ) beszámoltak a Komondor üzemeltetése során gyűjtött eddigi tapasztalatokról és a tervezett Levente szuperszámítógép projektről, amelyek kiemelkedő mérföldkövek a hazai HPC fejlesztésekben.
Dr. Juhász Zoltán (Pannon Egyetem) előadásában rámutatott, hogy az egyre elterjedtebb, GPU-val szerelt hardvereket hatékonyan felhasználni csak az adott eszközre optimalizált algoritmusokkal lehetséges, amely feladathoz hozzáértő szakembereket kell képeznünk.
Csibrák Tamás (ÓE EKIK) az Óbudai Egyetem kutatásaihoz kapcsolódó infrastruktúra felhasználási és üzemeltetési tapasztalatairól számolt be.
Molnár Zoltán (Hewlett Packard Enterprise) az AI és HPC kapcsolatáról beszélt, rámutatva, hogy a következő évek fejlődési irányát várhatóan az AI határozza majd meg, és hogy ehhez igazodva a piacon évek óta elérhető termékek kialakítását sok esetben módosítania kell a gyártóknak.
Lovas Róbert és Farkas Attila (HUN-REN SZTAKI) az AI4Science program eredményeit és az AI E-DIH kezdeményezést ismertették és demonstrálták, melyek célja a hazai kutatók és ipari szereplők támogatása és hatékonyságuk növelése AI eszközökkel.
Pintér Ádám (HUN-REN Wigner FK) az elmúlt évek európai HPC fejlesztéseinek elemzéséből levont tapasztalatokat osztotta meg. Hangsúlyozta, hogy a JUPITER (az első európai exaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép), a LEONARDO és a MareNostrum 5 szupergépek mind az európai kutatók együttműködés iránti eltökéltségének eredményei, és hogy egy hasonló együttműködés, az EuroHPC keretében valósul meg a következő években a Levente szuperszámítógép is.
Az előadásokat követően azonnal aktív szakmai beszélgetés vette kezdetét az akadémiai és ipari szereplők közötti együttműködés erősítésének lehetőségeiről, illetve a jelen kihívásaira adható lehetséges válaszokról. A résztvevők mindnyájan egyetértettek abban, hogy a rendelkezésre álló erőforrások értelmes felhasználása kulcsfontosságú a technológiai fejlődés szempontjából, továbbá az innovációhoz elengedhetetlenek a jól képzett és kreatív fiatal szakemberek.
