Szak megnevezése
Mérnökinformatikus (Computer Science Engineering)
Képzési terület
informatika
A képzés nyelve
magyar
Képzés munkarendje(i) és a képzési idő félévekben, kontaktórák száma
| Munkarend | Félév | Óraszám |
|---|---|---|
| nappali munkarend | 4 | 1125 |
| esti munkarend | 4 | 562 |
Választható specializációk
| Elnevezés | Munkarend |
|---|---|
| Robotika specializáció | nappali, esti |
| Orvosi mérnökinformatikai specializáció | nappali, esti |
A fokozat megszerzéshez összegyűjtendő kreditek száma
120 kredit
Végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
- szakképzettség: okleveles mérnökinformatikus
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Science Engineer
A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása
481
Képzési cél
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik az informatika szakterületéhez kapcsolódó természettudományos és specifikus műszaki ismeretek magas szintű elsajátítását követően képesek új informatikai rendszerek és eszközök tervezésére, informatikai rendszerek fejlesztésére és integrálására, az informatikai célú kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.
A mérnökinformatikus mesterképzés elsősorban az interdiszciplinaritásra épít. Az interdiszciplináris tudományok alapját az informatikai tudományok jelentik, előretörésük világszerte a mérnökinformatikai diszciplínák megfelelő ötvözésével valósult meg. A mérnökinformatikus mesterképzés során két rendkívül dinamikusan fejlődő specializációt kínálunk hallgatóink felé, melyek ötvözik az ipar által kért gyakorlatorientáltságot, de ugyanakkor kutatás-fejlesztési szempontból is kellő elméleti tudással ruházzák fel a képzést elvégző hallgatókat. A két indított specializáció:
- robotika specializáció;
- orvosi mérnökinformatikai specializáció, mely két területre fókuszál:
- orvosi képfeldolgozásra;
- bizonyítékokon alapuló orvoslásra (evidence based medicine, EBM).
A specializációkat megfelelően alátámasztott matematikai és mérnökinformatikai elméleti alapozó tárgyakkal vezetjük be, majd az egyetem kutatóközpontjai és ipari kapcsolataink által keresett gyakorlati tárgyakkal és feladatokkal oktatjuk. Következésképpen, a mesterképzés során, az alapképzésben megszerzett mérnökinformatikai tudás elmélyítésére van lehetőség, ahol mesterképzés tárgyai szervesen integrálják a BSc képzés (és specializációi) során elsajátított tudást. A mesterképzés ugyanakkor homogenizálja a mérnökinformatikus BSc képzés specializációit, egyforma esélyt biztosítva hallgatóinknak az MSc képzésben való elinduláshoz.
A robotika világszerte egy nagyon dinamikusan fejlődő interdiszciplináris tudományág melynek -az Ipar 4.0 elképzelések tükrében- fontos alapját képezi a mérnökinformatika. A felhő alapú robotika (intelligens swarm robotok, kognitív robotok), orvosi robotika (egészségügyi szolgáltató robotok, terápiás robotok, rehabilitációs és sebészeti rendszerek), társasági és szerviz robotok (idősgondozás, otthoni robotok, kiszolgáló robotok) jelentik az MSc képzés témaköreit, melyben irányítástechnika, robotikai ismeretek, képfeldolgozás, mesterséges intelligencia alkotja az oktatott témaköröket. Gyakorlati oldalról az Óbudai Egyetem Bejczy Antal Robotikai Kutatóközpontjának kutatási projektjei, valamint ipari és nemzetközi kapcsolataink biztosítanak gyakorlati feladatokat.
Az orvosi képfeldolgozás és az orvosi informatika a modern egészségügynek –az Egészségügy 4.0 elképzelések tükrében- legkomplexebb kutatási és fejlesztési irányait jelentik és a mérnökinformatika tématerületeire épül, mint Big Data, üzleti intelligencia, felhőszámítások, IT biztonság, beágyazott rendszerek / szenzorika. Lényege, hogy mérnökinformatikai oldalról támogassa az orvosi képalkotók (CT, PET, MRI, ultrahang) és műszerek (tömespektrométer, EEG, EKG), a telemedicina, a szöveti mérnökség, a 3D kép és modellalkotás, vagyis a klinikai döntéstámogatás témaköreit. Szoftvertechnológiai ismeretek mellett, orvosi képdiagnosztika és adatbányászat, valamint mesterséges intelligencia jelentik az oktatott tárgyköröket.
Emellett, a bizonyítékokon alapuló orvoslás (EBM) a modern egészségügy egy másik komplexebb kutatási és fejlsztési iránya. Ezt hazánkban szervezett formában jelenleg még nem oktatják. Az EBM lényege, hogy a klinikai döntéshozatalt – diagnózisban, terápiában egyaránt – a rendelkezésre álló legjobb ún. evidenciákra (jól tervezett, nagymintás klinikai kísérletek eredményeire) kell alapozni. Ebbe beletartoznak a vizsgálatok eredményeinek összesítése (biostatisztikai elemzés), és ez alapján a várható költségek és hasznok számszerűsítése (modellezés, becslés), mely támpontot nyújt a legjobb klinikai döntés meghozatalához (orvos-üzleti intelligencia). Ehhez biostatisztikai ismeretek, matematikai modellezés, becsléselmélet, irányításelmélet, valamint mesterséges intelligencia jelenti az oktatott tárgyköröket.
Gyakorlati oldalról az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központának kutatási projektjei, valamint ipari és nemzetközi kapcsolataink biztosítanak gyakorlati feladatokat.
Gyakorlati oldalról az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpontja, a BioTech Kutatóközpont, valamint az egyetemmel együttműködő egészségügyi intézmények (és ezek adatbázisai) biztosítanak gyakorlat feladatokat.
A prezentált interdiszciplináris tématerületek mindegyike manapság elképzelhetetlen informatikai támogatás nélkül. Mind a vizsgálatok tervezése, mind a kivitelezése egyre intenzívebb mérnöki, műszaki informatikai ismereteket igényel. A mesterképzés ezek elsajátítását teszi lehetővé korszerű, és nemzetközi mércével is jegyzett tudást biztosítva a képzésre jelentkező hallgatóknak.
Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
a) tudása
Az angol nyelvtudása eléri a képzéshez, az angol nyelvű szakirodalom megismeréséhez, a szakszöveg megértéshez, feldolgozásához, és a szakképzettséggel ellátható szakmai feladatokhoz elvégzéséhez szükséges, valamint a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintet.
Ismeri a műszaki informatikai rendszerek fejlesztéshez szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat. Érti az informatikai alkalmazások fejlesztéshez szükséges természettudományos és mérnöki módszerek elvét.
Az informatikai szakmán belül, a specializációtól függően mélyebb elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik az alábbiak közül egy vagy néhány területen: szoftvertervezés, rendszerszimuláció és -modellezés, kommunikációs hálózatok, mobil- és erőforrás-korlátos alkalmazások, számítógépes grafika és képfeldolgozás, kritikus és beágyazott rendszerek, médiainformatika, IT-biztonság, párhuzamos rendszerek, intelligens rendszerek, számításelmélet, adatbázisok.
b) képességei
Képes törvényszerűségeket, összefüggéseket feltárni és megérteni. A megszerzett tudást képes alkalmazni és a gyakorlatban hasznosítani.
Képes problémamegoldó technikákat használni a szoftver- és alkalmazásfejlesztés során.
A specializációjának megfelelő területen elemzési, tervezési és megvalósítási készséggel rendelkezik.
Képes az informatikához kapcsolódó tudományokban a megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására.
Képes helytálló szakmai bírálatot vagy véleményt megfogalmazni informatikai és mérnöki területeken. A rutinproblémák felismerésén és megoldásán túl képes eredeti ötleteket felvetni.
A műszaki, gazdasági és humán erőforrások informatikai kezelését képes rendszerben szemlélni.
Képes komplex informatikai rendszereket fejlesztésére. Az információtechnológia eszközeit és formális módszereit készség szinten használja.
Képes informatikai rendszerek teljesítményelemzésére, analitikus, szimulációs és mérési módszerek használatára.
Képes szakmai kooperációra az alkalmazói környezet szakértőivel. Megérti az alkalmazás követelményeit. Javaslatait az alkalmazói környezet szakértőinek el tudja magyarázni.
c) attitűdje
Szakmailag magas szinten, tervezetten és a minőségi szempontokat figyelembe véve hajtja végre fejlesztési feladatait, a létrejövő rendszerek hibamentességéről meggyőződik.
Nyitott és elkötelezett az önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére a természettudományok, a mérnöki és informatikai tudományok területén.
Kezdeményező a problémamegoldásban, képes megalapozott döntéseket hozni, nem tér ki a személyes felelősségvállalás elől.
Reálisan és elfogulatlanul értékeli munkatársai és saját szakmai teljesítményét.
Fontosnak tartja az informatikai szakma közvetítését és saját tudásának átadását.
Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
Munkáját kreatívan, rugalmasan végzi, a problémákat felismeri és azokat intuícióra és módszerességre építve oldja meg.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget érez a határidők betartására és betartatására.
Önállóan tölt be informatikai munkakört, amelyben a teljes folyamatot kezében tartva, szakmailag felelős módon dolgozik.
Alkalmas csoportban, egy-egy részterület szakértőjeként dolgozni, valamint csoportot felelősséggel irányítani.
Szakmai kompetenciái alapján egyaránt alkalmas működéskritikus és érzékeny információkat tartalmazó rendszerek fejlesztésére és üzemeltetésére.
A képzés főbb területei
| Terület | Kredit pont |
|---|---|
| Természettudományos alapismeretek | 21 |
| Gazdasági és humán ismeretek | 10 |
| Szakmai törzsanyag | 28 |
| Differenciált szakmai ismeretek | 25 |
| Szabadon választható tárgyak | 6 |
| Diplomamunka | 30 |
| Összesen: | 120 |
Kritériumkövetelmények
Szakmai gyakorlat
A szakmai gyakorlat (nappali és esti munkarendű képzésben) legalább 6 hétig tartó (240 igazolt munkaórát tartalmazó) gyakorlat.
Idegen nyelvi követelmények (a fokozat megszerzéséhez)
Az oklevél kiadásának feltétele: a mesterfokozat megszerzéséhez bármilyen olyan élő idegen nyelvből, amelyen az informatikának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.
Az ismeretek ellenőrzése
a) a szorgalmi időszakban tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve otthoni munkával készített feladat (terv, mérési jegyzőkönyv stb.) értékelésével, évközi jeggyel vagy aláírással,
b) a szorgalmi időszakban tett elővizsgával,
c) a vizsgaidőszakban tett vizsgával vagy szigorlattal és
d) záróvizsgával.
A záróvizsgára bocsátás feltételei
a) Végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése,
b) A bíráló által elfogadott diplomamunka.
A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány megszerzése. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – az idegennyelvi követelmény teljesítése és a diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, valamint az előírt kreditet megszerezte.
A záróvizsga részei
A záróvizsga a diplomamunka védéséből és a tantervben előírt tárgyakból tett szóbeli vizsgákból áll (felkészülési idő tantárgyanként legalább 30 perc), amelyet a hallgatónak egy napon, folyamatosan kell letennie.
A záróvizsgára összesen legalább 20 és legfeljebb 30 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot felölelő tantárgyak (tantárgycsoportok) jelölhetők ki.
A szóbeli vizsga kérdéssorát a jelöltek a záróvizsga előtt 30 nappal megkapják.
A jelölt a vizsgát akkor kezdheti meg, ha a záróvizsga-bizottság diplomamunkáját legalább elégséges (2) minősítéssel elfogadta. Az elégtelen diplomamunka kijavításának feltételeit az illetékes intézet határozza meg.
A záróvizsga eredménye
A diplomamunkára (D) és a záróvizsga (Z1…Zm) szóbeli részére kapott érdemjegyek – a záróvizsga tárgyak számát figyelembe vevő – súlyozott átlaga az alábbiak szerint:
Z =(D + Z1+Z2+…+Zm)/(1+m).
Oklevél kiadásának feltétele
a) Sikeres záróvizsga,
b) Az oklevél kiadásának feltétele: a mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az informatikának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
