Több mint 150-en vettek részt a Magyar Informatika Napja alkalmából rendezett konferencián január 18-án az Óbudai Egyetemen, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szervezésében. Az esemény egyben a Neumann 120 emlékév nyitórendezvénye volt.
Óriási volt az érdeklődés a konferencia témái iránt, változatos előadásokat hallgathattak a résztvevők, az emlékév első hivatalos programján az Óbudai Egyetemen. Tizenkét előadó – tizenkét téma – az előadások némelyike visszatekintett a múltba, felidézte a számítógépek megalkotásának körülményeit, mások pedig inkább Neumann János jelentőségének a jelenre, sőt, a jövőre gyakorolt hatását vizsgálták.
Az előadások egy része magára Neumannra koncentrál – emelte ki Képes Gábor, a Társaság kommunikációs igazgatója – nem feltétlenül történelmi szemlélettel, hanem azt bemutatva, hogy Neumann hogyan inspirálta a következő nemzedékeket. A konferencia második kiemelt témája a Magyar Informatika Napja rendezvénysorozat volt, amelyet a Társaság hagyományteremtő céllal indított el, arra emlékezve, hogy 1959. január 21-én mutatták be Magyarország első elektronikus számítógépét, az M-3-at. A konferencia harmadik sarkpontja a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szakosztályainak bemutatkozása volt, amelyek közül több az Óbudai Egyetemhez kötődik.
Dr. Kertész Gábor a Neumann János Informatikai Kar kutatási dékánhelyettese köszöntőjében elmondta, hogy a Kar névadójára jellemzően a róla elnevezett digitális számítógépek működési elve kapcsán szoktunk hivatkozni, de nemcsak a számítástudomány egyik atyjaként, hanem a modern világunk atyjaként is érdemes rá gondolni. Beszélt arról is, hogy Neumann János egy tudósnál sokkal több volt: egy korszakos zseni. Egy olyan matematikus-fizikus, akit az akkori tudományos élet a kortársaival együtt „marslakóknak” tekintett; életéből, életművéből sokat tanulhatunk, műveiből máig inspirálódhatunk. Az idei emlékévben egy olyan tudósra emlékezünk, aki páratlan matematikai tudását mindig a gyakorlati alkalmazások szolgálatába helyezte, a világ jobbá tételére – tette hozzá.
A Neumann János Számítógép-tudományi társaság elnöke, Dr. Beck György nyitó beszédét követően átadták a Neumann-évre kiírt esszé- és novellapályázat nyerteseinek elismerését. A pályázaton díjazott művek az Élet és Tudományban, illetve a Galaktika magazinban jelennek meg.
A szakmai program kezdéseképp az érdeklődők Prof. Dr. Simonovics András előadásából megismerhették Neumann hatását a játék- és növekedéselméletre, gyakorlatias példákon keresztül. Őt Dr. Dobay Péter követte, beszédében az adattudományt járta körül, a big data jelenség részleteit, jelentőségét mutatta be, Dr. Surján György pedig az orvosi informatika múltját és jelenét idézte fel néhány percben. Prof. Dr. Dombi József Neumann munkássága és a fuzzy kutatások közötti kapcsolatot elemezte, Dr. Dömölki Bálint pedig az M-3-as számítógép megjelenése előtti idők érdekességeiről tartott előadást. A következő két előadó témája Nyugat-Magyarország volt, Dr. Raffai Mária az NJSZT Győr-Sopron-Moson, Dr. Nemes József pedig a Vas-megyei szakosztály keletkezésének körülményeit részletezte, Dr. Szécsi László a Monte-Carlo-módszerek képalkotásban és az orvosi rekonstrukcióban betöltött szerepéről beszélt, Abán Csaba pedig egy jelenkori témával foglalkozott: a robotika versenyek, mint a tehetséggondozás színterei címmel tartott előadást. A jelennel, és azon belül a Neumann-elvű feldolgozásról és az elosztott mély gépi tanulással foglalkozott előadásában Farkas Attila, a High Performance Computing szakosztály tagja, a konferenciát pedig Dr. Gulyás László zárta, a Neumann és a ma mesterséges intelligenciája című prezentációjával.
