Az éves aszálykár Magyarországon 40 milliárd forintra tehető, a mezőgazdasági ágazatot pedig 2015-ben közel 400 milliárd forint kár érte az aszály miatt. A jelenlegi intenzív globális klímaváltozás a vízkészletek csökkenésével fenyeget, kritikus helyzeteket teremtve a mezőgazdaságban. A WREN (Water Resources in Efficient Networks) projekt célja egy olyan valós idejű döntéstámogató rendszer létrehozása, amely aszálykármegelőzésre és előrejelzésre összpontosít. A projekt magába foglal egy speciális műholdplatformot is, amely a jelek fedélzeti előfeldolgozására képes.
A rendszer komplexitása az aszálymonitoring rendszer térbeli és időbeli felbontásának javítását célozza, szenzorok, műholdak és nyílt adatszolgáltató rendszerek adatainak kombinálásával. A cél egy 50×50 méteres térbeli felbontású aszálymonitoring rendszer kialakítása, amely lényegesen hatékonyabb, mint az eddigieken alapuló rendszerek. A projekt összetevői között szerepel egy speciálisan fejlesztett műhold, numerikus modellek talajnedvesség-tartalommá konvertálására, számítási infrastruktúrával, valamint a kész eredmények felhasználók felé történő közvetítésére szolgáló webalkalmazás és publikus API.
A rendszer fejlesztése terén fontos szerepe van a földi szenzorállomásoknak, a műholdaknak és nyílt adatszolgáltató rendszereknek, melyek modern térinformatikai, szenzorfúziós, adatvirtualizációs és mesterséges intelligencia alapú módszerekkel dolgoznak együtt. Az eredmény egy hatékonyabb aszálymonitoring rendszer, amely felülmúlja a kereskedelmi műholdplatformok jelenlegi lehetőségeit.
A projekt egy másik fontos eleme egy klímaváltozás elleni küzdelmet segítő műholdplatform kifejlesztése, amely az Óbudai Egyetem, az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ és az AMK Geoinformatikai Intézet közreműködésével valósul meg. A fejlesztés részeként egy olyan “hasznos teher” kártyát hoznak létre, amely integrálható a WREN műholdba. Az elvárásokat szeptemberben kapták meg, és a fejlesztés kiterjedt a mechanikai, elektromos paraméterekre, valamint a műholdba integrálhatóság feltételeinek definiálására.
A projekt előzményeit tekintve, a fejlesztés 2023 szeptemberében kezdődött, ahol a mechanikai interfész és PCB paraméterek CAD projekt dokumentumban kerültek rögzítésre. A fejlesztés egy DSP alapú beágyazott vezérlő kísérleti panel összeállításával indult, amely megvalósította a WRAN fedélzeti kommunikáció protokollját. A kísérlet során sikeres teszteket végeztek a gyorsulás szenzorokkal, majd áttervezték az áramköröket és elkészítették a végleges hardvert. A rendszerintegráció november elején megtörtént, és a végső tesztek, valamint a szállításra felkészítés 2023 decemberében zárultak le.
Ez a projekt nem csupán egy új technológiai fejlesztés, hanem a klímaváltozás és aszálykár elleni küzdelem hatékony eszköze is. A WREN és a műholdplatform fejlesztése egyértelműen szükséges lépés a mezőgazdaság fenntarthatóságának és az éghajlatváltozás okozta kihívásoknak való hatékonyabb megfelelés érdekében.
